A mágnesnek belső szerkezetére vonatkozó elmélet szerint a nagy mágnesek apró moleculáris mágnesekből vannak összetéve és az elemi mágnesek rendezett állapotban vannak, ha a rendezettség megszünik, a mágnes elveszti mágneses polasait. Ez az elmélet két felvételre van felépítve, az egyik az, hogy a mágnesezhető anyagok moleculái apró mágnesek és a másik az, hogy ezek mozgásába hozhatók, rendezhetők.
 
Ezen elmélet bizonyítása az ismert mágneses darabolási kisérlettel történik. Az alábbi kisérlet szintén az elmélet helyességét igazolja, de éppen ellenkező módon. Egy 50-200 gr.-os üveget töltsük meg félig sűrű olajjal van griczerinnel és keverjük bele lisztfinomságu vasporból annyit, hogy a keverék szürkés-barna legyen. A keveréket rázzuk jól össze, a mi után a vaspor hosszabb ideig lebegve marad a folyadékban. A folyadékban uszó vasrészecskéket tekintsük apró mágneseknek és a keveréket mágnesezhető anyagnak. 

Közelítsük a keveréket egy iránytűhöz, akkor semmi, vagy nagyon kevés kimozdulást észlelhetünk. Az üveg falát érintsük meg egy erős mágnes egyik sarkával és az érintés helyét közelítsük ismét az iránytűhöz, akkor az iránytű erős vonzást vagy taszítást fog mutatni. Ha az üveget hossztengelye körül forgatjuk az iránytű sarka előtt, akkor 90 °-os elfordulás után az iránytű visszatér eredeti helyére és ismét 90 °-nyi forgatás után ellenkező mágnessarkot találunk. Összerázás után a mágneses hatás eltünik. 

Ha azt akarjuk megvizsgálni, hogy a vaspor szemcséi tényleg apró mágnesek-e, akkor két üveglemez közé tegyünk pár cseppet a keverékből és microskoppal vizsgáljuk 50-80-szoros nagyítással. A vaspor a microskop alatt apró szabálytalan fekete szemcséknek látszik. Közelítsük a lemezekhez egy mágnes egyik sarkát, akkor a vaspor szemcséinek egy része forgómozgást végez és azután a kisebb szemcsék a nagyobbakhoz csatlakoznak és apró vonalszerű alakok képződnek. 

Vigyük távolabb a mágnest és az ellenkező sarkával közelítsük ismét, akkor az előbb keletkezett vonalszerű alakok részeikre bomlanak, mindegyik rész félkörnyi forgást végez és ismét keletkeznek az előbbi alakok; egy-egy összetapadt vonalalak is megfordul. A kisérletnek ez a rész azt igazolja, hogy minden kicsiny vasrészecske két sarokkal biró mágnes, mert csak mágnes viselkedik mágnessel szemben így. Nem mágneses vasdarabra is gyakorol a mágnes forgató hatást, de az egyik sarok által létesített helyzetből a másik sarok nem mozdítja ki. A nyugalomban maradó vasszemcsék az üveglapok közé szorulva mozgásukban akadályozva vannak.