Az uj Wekerle-kormány

Az uj Wekerle-kormány kinevezése és bemutatkozása most már csak napok k érdése.

A hetekig tartó politikai válság ezen a héten végre megoldást nyer, a nyomasztó bizonytalanság megszünik és az elintézésre váró sürgős ügyeket végre munkába vehetik.

Amily bizonyosnak látszik az, hogy az uj kormány kinevezése ezen a héten megtörténik, oly kevéssé bizonyos azonban az egyes pártoknak e kormány körül való elhelyezkedése és nyugodt, eredményes munka lehetősége. Wekerle Sándor, akinek miniszterelnökké való kinevezése a hivatalos lap keddi számában jelenik meg, a mai napig még nem készült el teljesen kabinetjének listájával és még kevésbé tisztázta helyzetét az egyes pártokkal.

A miniszterelnöknek van egy programmja, amely nagyjában ugyanaz, mint amelylyel az Eszterházy-kabinet átvette, de részleteiben még nem ismeretes, csak néhány beavatott híve előtt. Annyi bizonyos, hogy a Vázsoniy-féle választó-reform elfogadását hangsulyozza ugyan Wekerle, de alkudozásai során hajlandó annak lényeges részleteiből is engedni. Igy bizonyos most már, hogy jelentékenyen redukálni fogják a Károlyi-keresztesek és a 4 elemit végzettek választójogát, továbbá – szintén Tisza István beavatkozására – a női választójogot i, melynek alig hogy valami hirmondója marad bent a javaslatban. Mindez inkább reakciós, mint nemzeti célokat szolgáló változtatás, melyről hiába igyekszik egyik vasárnap reggeli lap – nyilván Polónyi Géza ismert sugalmazására – bebizonyítani, hogy a magyarság céljait szolgálja. Vázsonyi javaslatának igazán nincs szüksége arra, hogy Polónyi Gézáék védjék meg vele szemben a magyar nemzeti szempontokat.
A kormány megalakulása.

A Wekerlének szóló királyi kézirat meg fogja bizni a miniszterelnököt, hogy terjessze a kormány névsorát a király elé. Értesülésünk szerint ez a névsor aligha fog valami meglepetést hozni.

Politikai körökben, különösen a 48-as alkotmánypártban ma sokat beszélnek arról a különös eljárásról, hogy Wekerle csak a kinevezésének megjelenése utánra hivatta össze a 48-as alkotmánypárt értekezletét. Egészen szokatlan, hogy a miniszterelnök saját pártján befejezett tények elé állítja. Különösen Andrássy hívei vették ezt zokon Wekerlétől és most már még jobban megerősödtek abban az elhatározásban, hogy nem kérnek semmi részt a kormányból és hidegen fogadják annak kinevezését.

Apponyi kihallgatása
Nem ilyen határozott Apponyiék magatartása. Apponyi Albert gróf szombaton este Bécsbe utazott és vasárnap külön kihallgatáson jelent meg őfelségénél. Az audienciáról vasárnap estig nem jött hír Budapestre, de a kultuszminiszterhez közelálló helyen azt hangsúlyozták, hogy Apponyi az audiencia után sem lesz hajlandó megtartani tárcáját, legfeljebb annyi engedményt tesz, hogy nem foglal el kimondottan ellenzéki magatartást, hanem megvárja Wekerle programmjának megvalósulását.

Az uj kultuszminiszter Zichy János gróf lesz, a belügyi tárcát pedig Wekerle minden valószínüség szerint magának tartja fenn. Igazságügyminiszter vagy Sebess Dénes, vagy Tőry Gusztáv államtitkár lesz. Bethlen gróf pedig állítólag Erdély tárcanélküli minisztere lesz.

Az uj kormány az eddigi megállapodás szerint pénteken mutatkozik be a képviselőházban Szász Károly elnök még ugyan nem intézkedett a Ház összehívásáról, de ez kedden megtörténik. Szerdán néhány politikai kihallgatás lesz Budapesten. Wekerlén kívül eddig csak Tisza István gróf audienciája van megállapítva, de valószínűleg több kihallgatás is lesz, csütörtökön pedig az egész kormány letesz az esküt a király kezébe. A Ház ülése pénteken délelőtt 10 órakor lesz – ha csak valami váratlan akadály nem jön közbe – és Wekerle hosszabb bemutató beszédet mond. Azután az egyes pártok szónokai ismertetik majd pártjuk állásfoglalását.

A királyi kézirat így szól:
Kedves Wekerle dr.!
Fontos szoczialis, halasztást nem türő pénzügyi és gazdasági kérdések megoldása mellett a magyar nemzeti állam kiépítésének s érdekeinek megóvásának nagy feladata hárul reánk a mai nehéz viszonyok között.

E nagy czélok elérése a nemzet egész erejének kifejtését teszi szükségessé s azért a produktív munkálkodás érdekében kivánatosnak tartom, hogy a választójog kiterjesztése, mely a politikai és társadalmi kérőket folyton izgalomban tartja, kölcsönös megértéssel mielőbb oly értelemben valósuljon meg, a mint azt 1917. évi április hó 28-án kelt kéziratomban jeleztem.
Sértetlenül biztosítani kivánom magyar kormányom törvényes befolyását a közös ügyek intézésére s élénk vágyódásom, hogy az eddigi kormányom által felállított s általam jóváhagyott programm teljesen megvalósuljon.

Ha ez, sajnálatomra, várakozásom ellenére kölcsönös megértéssel elérhető nem lenne, úgy – bármennyire mellőzni óhajtom is az új választásokat a háború tartama alatt – felhatalmazom önt és kormányomat, hogy a választójogi kérdésnek s a kormány programmjának biztosítása érdekében új választásokat vehessen igénybe.

Ez alapon újból kinevezem önt magyar miniszterelnökömmé, illetőleg ezen eddig is viselt állásában megerősítve, a kormány ujjáalakítása iránti előterjesztéseit elvárom.
Kelt Badenben, 1918. évi május hó 5-én.
Károly s. k.
dr. Wekerle Sándor.