A telefon felkorbácsolta az idegeimet, egy kis nyugalomra volt szükségem; elővettem tehát a „Gazdaszövetség” czimű ujságot és olvasni kezdtem. Az idegeim teljesen és tökéletesen megnyugodtak, különösen amikor a 780-ik oldalon Dr. K. Maros Ilona jóvoltából arról értesültem, hogy uton-utfélén bőségben terem az élelmiszer, csak le kell hajolni érte, föl kell szedni és meg kell enni. Dr. K. Maros Ilona azt ajánlja, hogy együnk
tavaszi sáfrányt,
angelika gyökeret,
rénszarvas zuzmót,
gyermeklánczfű gyökeret,
csalánt,
vadsóskát,
sóslorumot,
répalevelet,
hársfavirágot,
kökényt.
Hogy őszinte legyek: a kökénynek örültem, mert azt már magam is észrevettem, hogy a Kökény ennivaló, különösen az uj műsorban. Aztán: a sóslorum se lehet rossz. Már maga a lórum is jó, ha jó; milyen lehet a sóslorum – ha jó!...
Ellenben a csalánhoz nincs semmi bizodalmam. Hiszen a csalánhoz még a ménkűnek sincs bizodalma. Mért ép én? - kiáltok fel magamban - mért ép én rágjam meg a csalánt? Ezzel legfeljebb csak azt érhetném el, hogy - belém se csap a ménkű.
De szó, ami szó. Dr. K. Maros Ilona csupa jóakarat és gyöngédség. Jóakaratul kutatja föl a pót-pótokat és gyöngédséggel gondol ránk, amikor előbb önmagán próbálja ki a gyermeklánczfüvet - amely kitünő, csak egy kissé kesernyés, de éppen ez a kesernyés anyag segíti elő hathatósan az emésztést. Igy mondja ő; igy, mondja Dr. K. Maros Ilona és hozzá teszi még, hogy: „egy kis porczukorral a kesernyés izet enyhítjük”. Igen ám, de hol vegyünk porczukrot? Hát - nem kell ragaszkodni a porczukorhoz sem. Egy kis gipszpor is megteszi; vagy esetleg egy kevés krétapor. Az sem kesernyés.
Aztán: nincs eléggé megmagyarázva a sóslorum mikéntje. Az összes figurákra czéloz-e a kitűnő. Dr. K. Maros Ilona, vagy csak a kirakós sóslorumra? Ez majd kiderül a bonczolásnál; mert hát - ez csak bizonyos - aki ezeket a kitűnő élelmiszereket bekebelezi: hamarosan a bonczasztalra kerül.
Szabadjon akkor már a magam tapasztalataiból ide iktatnom és részben melegen, részben hidegen ajánlanom a következő ételeket:
Nem rossza az óriási Fedák czipőkrém, vékonyan kenyérre kenve. Nem próbáltam ki, de azért lehet, hogy kesernyés.
Nem rossz a két gyufaskatulya pohárban: vagy a la Metternich elkészítve. És nem rossz:
az itatóspapir-csusza,
a gummiarabikum-leves,
a vagdalt czipőtalp,
a rántott esernyőnyél sem.
Ezeket még nem próbáltam ki; viszont van egy egész sereg tippem olyan élelmiczikkekről, amelyeket kipróbáltam és kitűnőnek találtam. Ilyen a
serpenyős rostélyos,
a rántott csirke,
a vagdalt bélszín,
az őzgerinc áfonyával,
a töltött paprika és
a mákos nudli.
Az utóbbi egy kicsit kesernyés ugyan, de éppen a kesernyés anyag segiti elő hathatósan az emésztést. És egy kis porczukorral a kesernyés izet enyhítjük.