Magyarország legnagyobb könyvtárai

A központi statisztikai hivatal legújabb, 1900-ról szóló „Évkönyve” külön fejezetben szól közkönyvtárainkról.

 

Legrégibb könyvtára az országnak a fővárosi 17 közkönyvtár közt az egyetemi könyvtár, mely 1636-ból ered. Utána következik kor szerint: a nemzeti muzeum könyvtára (1802), a természettudományi társulaté (1841), az akadémiáé (1844) és a Szent-István társulaté (1848).

 

A vidéken összesen 26 közkönyvtár között a legrégibb a pannonhalmi benczéseké 1001-ben alapíttatott, s így már több mint 900 éves.

 

A nagyobb könyvtárak sorrendje kor szerint ezután igy következik: sárospataki ref. Főiskola (1531), debreczeni ref. Főiskola (1592), nagyenyedi Bethlen-főiskola (1664), nagy-váradi kir. jogakadémia (1788), egri érsek-megyei könyvtár (1788), gyulafejérvári Batthyány-könyvtár (1798), nagyszebeni Bruckenthal-muzeum (1817), alsó-kubini Csaplovics-könyvtár (1839).A többi könyvtárak mind uj keletűek.

 

Legnagyobb a könyvtárak közt a Nemzeti-Múzeumé, a mely a köteles példányok beszolgáltatásáról szóló törvénynek köszönheti folytonos gyarapodását; 1900 elején 675,000 kötet birtokában volt, mely szám az 1900-ik év alatt 52,231-gyel gyarapdott; 100,000 kötetnél gazdagabb könyvtár ezen kívül csak öt van az országban és pedig a budapesti egyetemi könyvtár (271,060), az akadémiai (180,242), az esztergomi főegyházmegyéé (105,932), a pannonhalmi benczéseké (133,355) és a nagyszebeni muzeumé (100,820 kötettel).