A kávé… Báró Orczy Lőrinc, a XVIII. század főuri költője még jó bécsiesen caffé-nak írta, de a mult század közepétől már magyar neve is mindenütt itthon volt s a negyvennyolcas idők márciusi ifjuságának lelkes láza ott született, ahol a legutóbbi évtized modern magyar lírája termett: a kávéházban.
A kávéházban, melyből Budapestnek annyi van; a vidéknek is elég. S az oka ennek az hogy nálunk bizony tulságosan is szeretik ennek az ősrégi növénynek a nedvét, a feketé-t és a kapuciner-t, a kávét föllel és dupla habbal…. De ez a szép időn nagyon régen volt. A háboru előtti években még százhuszezer métermázsa körül volt az a mennyiség, amennyit hazánk évenkint elfogyasztott a kávéból, ma már a kávé szinte eltünt s csak a kiváltságosoknak és élelmeseknek jut belőle.
Pedig sokáig itthon érezte magát nálunk, hisz nemcsak az Arany János balladája, de a kávé történetének évkönyvei is hitelesen följegyzik, hogy II. Szolimán 1534-ben már szivesen látta asztalán a fekete leves-t, a kávét, amely Mekkából vándorolt Sztambulba és valószinű őshazája az abessziniai Kafa város vidéke volt. De ha Török Bálint nem is ivott még kávé, Thököly Imre embere 1683-ban már egészen bizonyosan mondta: „Kávém és főtt étkem lenne talán nekem.”
A kávénénike trécselő alakja is helyet foglal a maga ibrikével a következő száz év egy mondatában: „Te káfé vesztegető jobbítsd meg magadat!” Ime a magyar kávé szó története. Maga a növény vagy harminc fajtájával Ázsia és Afrika forró égövü vidékein terem. Nyolc méternyi magasra is megnő, ágain levelei tövéből illatos virágcsomókat hajt.
Husos termése eleinte zöld, majd vörös; íze az érés idején émelygősen édes. A termésben rejtőzik a két hosszukás csontmag ezüstös fényű, hártyás héjával. A mag belső oldala lapos, a külső domboru; hogyha a termés egyik oldala elapad, a másik majdnem hengeres. Az ilyen szemek, melyek bármely kávénövényen megteremnek, külön szedésben gyöngykávé név alatt kerülnek forgalomba s különösen ritka kedveltségnek örvendeznek.
Maga a gyöngykávé tehát nem külön kávéfajta. A kávéfajok között az arábiai kávé a legismertebb a keletindiai, az amerikai és az afrikai mellett. A világ kávészükségletének kétharmadát Braziliából szállítják s hogy hazánkba is mily nagy mértékben, jellemző bizonysága ennek az is, hogy a monarchia vámbevételeinek első tételei között a kávé például az 1912. évben 50 millió arany koronával szerepel.
Hogy termelik, hogyan szüretelik s hogyan dolgozzák föl ezt az egész világon ismert növényt? Hogy könnyen lehessen szedni a gyümölcsét, a kávéfát csak öt méternyi magasra engedik nőni. És mert termése különböző időkben időkben érik, minden fát háromszor szüretelnek. Az érett gyümölcsből a magot kétféle módon dolgozzák föl. Az afrikai őstermesztő lerázza a már violaszinűre ért gyümölcsöt, kádakban összezúzva a husát, a magot azután a napon kőkeményre szárítja. A gyarmatok európai termelői azonban nem várják meg az érést, hanem a napon szárítva a még leves gyümölcsöt, zúzással hámozzák meg vagy vízben lágyítva szedik ki magjait.
A már megfőzött kávé ízének zamatát nemcsak minőségének, hanem a pörkölés módjának is köszönheti. Legjobb a kávé, ha többféle fajtának keverékéből frissen pörkölve kerül elénk. Törökországban a porrá őrölt kávét vizzel és cukorral forralják és szüretlenül tálalják fel az apró csészékben.Mint minden keresett cikkel, természetesen a kávét is hamisítják. Maguk a kávépótlékok nem a hamisítás céljából készülnek, hanem azért, hogy a kávéhoz keverve, annak szinét és izét megváltoztassák.
A pótkávék nagyrészt növényi anyagokból készülnek. A Frank-kávé cikória gyökeréből, a magyar vagy gyöngyösi kávé a csillagfürt magjaiból. Vannak kávépótlékok, amelyek idegesek, szivbetegek és gyermekek számára helyettesítik a kaffein tartalmánál fogva káros hatásu valódi kávét. Ezek közül legismertebb az árpából készült Kneipp-kávé. A kávéhamisítások közül legnagyobb mérvet öltött az őrölt kávé hamisítása a kifőzött kávéalj hozzátevésével. Az őrölt kávét természetesen pótkávékkal keverve hamisítják. A hamisítást a kávé kaffein anyagának vizsgálásával derítjük ki.
De még nem mondhattuk el ezzel mindent erről a világszerte kedvelt növényről, a kávéról. Hiszen jól tudjuk, hogy nem csak itala kellemes, de süteményeinkben és tortáinkban is kedves iz a kávéé. S a jegeskávét s a kávé fagylaltot ugyan ki nem ismeri? Már csak értük is érdemes lesz kávéhoz jutnunk, ha szállítani lehet majd ujra Braziliából. A kávéfagylalt forró tejszinből leöntött pörkölt kávéból készül, melyet ebből leszürnek, majd cukorral és tojássárgájával lassu tüzön keverve fagylaltgépen fagyasztanak meg.
A másik kedvenc cukrászdai terméket, a jegeskávét erős feketekávéből készitik, melyet bedugaszolt üvegekben tesznek a jégre. Hideg tejszint cukorral habbá vernek és szintén a jégre állítják. A kettő keverékéből lesz a jegeskávé. Magyar nyelven igazán fölösleges megírni, hogy a kávét nemcsak a család háztartásának asztalaink tálalják fel. Hazánkat a hires ital árusításban talán Törökország mulja felül. Bazárok szőnyegein, vásárok sátraiban egyformán fel lehet találni a kis és nagy csészék közönségét.
Az arab kávéárus bödöneivel, nagy üstjével a földön ülve szolgálja ki vendégeit. Nyugat és Kelet-indiában is ehhez hasonló a kávéárusitás módja. Még Pekingben is találni egy-egy népesebb utcasarkon kávéárust, aki a maga kis tüzhelyét fölállítva színes csészéivel várja naphosszat a kávéra szomjasokat. Az európai államok közül Oroszországban inkább a thea elterjedtebb ital. Már a nyugateurópai „Caffée Restaurant”-okban mindenütt lehet kávét kérni, ha kávéház a maga kizárólagos rendeltetésével nincs is, sem Francziaországban, sem Angliában, sem Amerikában.
Az első kávéház ugyan Párisban nyílt meg, s kevéssel később Mikes Kelemen levelei is tesznek említést a török kávéházakról, de a kávéház divatja Bécsben született meg 1863-ban. Berlinben is körülbelül ebben az időben kezdett terjedni és az élelmes II. Frigyes porosz király monopoliumként aknázza ki. Bécsi divatot utánozott a régi Pest első kávéházaival ma pedig ő az utánozhatatlan és utól nem érhető ebben az iparban.
A társas érintkezés kis városokban még csak valahogy elfér a vendégszerető házak asztalainál, de nagy városokban és Budapesten már kávéházakba szorul. Szük lakásu családoknak éppugy szórakoztató helyévé vált, amint az üzleti élet tárgyalásai is benne folynak le. A különböző irodalmi körök is kávéházakban ütik fel székhelyüket. Érthető tehát, ha a világháboru szigoru zárórarendelete az egész magyar főváros életét fojtotta le, amikor nálunk munka és pihenés, üzlet és költők álmodozása mind-mind a kávéfogyasztás ürügyével történik s a kávéházban….
A kávé… Bágyadttá tesz és álmodóvá, éberségünket is vele őrizzük meg, ha éjszakai munkánk nem tűri meg a pihenést. Csodálatos ital. S az élvezetestől szinte eltiltják ma egész Európát, melynek hajóit a többi négy világrész most hiába próbálja kiszolgálni. Elsülyednek az angol hajók, melyek a javai nagy kávételep feldolgozott készleteit hordják és mi sem kapunk semmi jót a messzi Braziliából. S az egész kávézó világ epedve várja a békét, amikor ujra asztalán áll majd frissen pörkölve, tejszinesen…. a kávé.