A hónap rövidhíreiből

A középosztálynak 1914-18. háborus évekbeli helyzetét a bécsi „Morgen” cimü lap meglepő természethüen a „középosztály élelmezési gondjai” cimen, ezeket irva: a középosztály sokkal borzasztóbban éhezik, mint a hivatásos kevésbé vagyonosak.

A gazdagok a középosztályt megillető élelem nagyon is szükös részét az árfelhajtás erőszakával veszik el, a munkásnép munkájának nélkülözhetlensége erőszakát alkalmazza. Ezek az őket bevásárlóképessé tevő bért erőszakolják ki maguknak. Felülről és alulról zárják ki vagy fojtják meg a középosztályt.

Ma a középosztály a legszegényebb, ma már egy darab kenyérért rimánkodik és nem sok idő telik bele, mikor majd rongyosan és mezitláb jár koldulni. Jaj annak az államnak, mely őt ilyképp fenyegető veszélyt idejében észre nem veszi és tétlenül nézi, hogy a hadinyereségesek és a tulfizetett bérhez szokott réteg, az értelmiség rétege, a szellemi tőke rezervoárja összetaposódik és összeőrlődik. Ily állapot előkésziti a talajt a mindent megsemmisitő társadalmi háborura! 


A közélelmezési rendeletek betartása

Egyes törvényhatóságok, városok és főképpen Nemzeti Tanácsok a népkormány régebbi rendelete ellenére még mindig elkövetik azt a sulyos szabálytalanságot, hogy az Országos Közélelmezési Hivatal intézkedéseit nem tartják be. Baloghy Ernő közélelmezési miniszter javaslatot dolgozott ki, a mely szerint azoktól a körzetektől, a melynek hatóságai ily visszaéléseket követnek el, meg fogják vonni az élelmi- és iparczikkeket (czukrot, sót, dohányt, petroleumot stb.) s ezen kívül a büntető eljárást is megindítják a tettesek ellen. 


A földnélküliek nem kivánják a földosztást

Az ország számos községéből érkeznek olyan jelentések, hogy a földnélküliek nem kivánják a földosztást részben azért, mert a termelés csökkenésétől tartanak, másrészt mert azt hiszik, hogy a napszámbérekből könnyebben megélnek, sok helyen pedig az az indokolás, hogy megfelelő felszerelés hiányában ugy sem tudják a kiosztandó földet megmüvelni. 


Megkezdik a kereskedelmi kikötő épitését

Örömünkre szolgál a következő hir, mely sok munkátlannak nyujt foglalkozást és jó keresetet biztosit. Ez az első fecske, melyet remélhetőleg nemsokára a többi is követni fog. Adja Isten mielőbb! 

---

Garami Ernő kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére a minisztertanács elhatározta, hogy a budapesti kereskedelmi és ipari kikötő épitési munkálatait még a tavasszal megkezdik és erre a célra az első félévre hat millió koronát engedélyez.

A kikötőt az állam a költségek feles arányu viselése mellett a fővárossal együtt a Csepelsziget felső csucsán több száz holdnyi területen fogja megépiteni. A kikötő 8-10 év mulva készül el s a költségeket 120,000.000 koronában állapitották meg. 


A népgazdasági minisztérium szervezése

A földbirtok-reformmal kapcsolatban az új birtokba adására, azok felszerelésére, a birtokosoknak szövetkezeti alapon való szervezésére, az összes mezőgazdasági és hitelszövetkezetek ügyeinek intézésére külön minisztériumot állítottak föl, a melynek élén a népgazdasági miniszter áll. A népgazdasági miniszter részletes hatáskörét a minisztérium rendelettel állapítja meg. 


A nyolcz órai munkaidő

A kereskedelmi miniszter törvényjavaslatot készített a napi nyolcz órai munkaidőről és azt csütörtökön az érdekképviseletek bevonásával szaktanácskozás vitatta meg. 

A törvényjavaslat természetesen kivételeket is állapít meg vismajor elhárítása czéljából, vagy a midőn romlandó anyagok feldolgozásáról van szó. 

Munkatorlódás esetén elsőfoku hatóságok 10 órai munkaidőt is engedhetnek, de egy év alatt ez 30 napnál több napon nem fordulhat elő, de az illetékes miniszter megengedheti, hogy további 30 napon át 10 órai munka legyen végezhető. Az illetékes miniszterek ugyancsak megállapíthatnak általános érvényű kivételeket, midőn jelentékeny szocziális vagy gazdasági érdekről van szó.

---

A törvényjavaslat szabályozza még a fiatalkoruak munkaidejét, a munkaközi szüneteket, a folytonos üzemeknél való csapatváltozást és a külön munka dijazását. Azt hisszük, hogy a munkaidő szabályozása csakis nemzetközi érvényű jogszabálylyal rendezhető oly módon, hogy az ország termelésének versenyképessége veszélyeztetve ne legyen. 


A föld kötelező megmunkálása

A föld kötelező megműveléséről a kormány uj rendeletet adott ki, a mely szerint minden birtokos köteles az eddig is művelés alatt állott területeket ez évben is megművelni, a gazdasági cselédek pedig kötelesek az eddiginek megfelelő gazdasági munkát végezni, hacsak közben más foglalkozást nem vállaltak. 

A birtokost munkájában az állam közmunkával és vetőmaggal is segíti.

A birtokos, ha birtokát megművelni nem tudja, köteles azt haszonbérbe, vagy részes művelésre kiadni s ha így sem tudja biztosítani földje megművelését, úgy köteles ezt a körülményt márczius 1-ig bejelenteni a községi előljáróságoknak, a mely azután a főispán kormánybiztos utján intézkedik a továbbiakról.

A rendelkezések megszegőit hat hónapig terjedhető szabadságvesztéssel és 2000 K-ig terjedhető birsággal sujtják.