A titokzatos vörös szín

Nagyon régi szokás, hogy a színeknek bizonyos jelentőséget tulajdonítanak. A móroknál valóságos szín-nyelv volt divatban olyasforma, mint a virágnyelv. Különben egyes színeket világszerte bizonyos fogalmakkal szoktak kapcsolatba hozni: a fehért az ártatlansággal, a feketét a bánattal, a zöldet a reménynyel.

Legtöbb magyarázat és babona azonban a vörös színhez fűződik. A harcz színe már régóta: nyilván mert a vér is piros. A forradalmi szellem jelképévé a franczia forradalom jakobinusai tették, piros zászlóikkal s piros sapkáikkal, melyeket tüntető körmeneteik alkalmával hordoztak, halált kiáltva az arisztokrácziára. A jakobinusoktól örökölték a szoczialisták, a kik most is használják.

A vad népek közt különösen kedvelt a rikitó vörös szín. A Filippini -szigeteken egy régi spanyol hittéritő elbeszélése szerint, törvény volt, hogy senkinek sem szabad vörös ruhát ölteni, aki még nem ölt harczban embert. Náluk a vörös ruha a hősiesség jele, olyasforma, mint a középkor lovagjainál a sarkantyú. Új-Zéland szigetén meg az a szokás, hogy a meghalt törzsfőnök házát befestik vörösre, sőt a holttestet is, s mindazokat a tárgyakat, melyeket a tetem utolsó útján érintett.

A középkorban gyógyító jelentőséget is tulajdonítottak a vörös színnek. Egy régi német orvosi könyv a fejfájás ellen, azt ajánlja, hogy valamiféle füvet vörös kendőbe csavarva tegyen fejére a beteg. Őrjöngési rohamok ellen pedig lóhere-gyökereket kell szerinte vörös fonálra fűzve a beteg nyakára kötni április havában, holdfogyasztáskor biztos meggyógyul tőle. Mások szintén skarlát színű selyemmel kötötték be vérző orrukat. Az orosz parasztok most is igen jó szernek tartják, ha vörös kendőt kötnek a gyermekek nyakára, mert ez megóvja őket a vörhenytől és mindenféle láztól.

Skóczia hegyvidékein vörös fonalat köt a nép a legelőre bocsátott marha farkára, mert akkor nem fog rajta a boszorkányok mesterkedése. A skót asszonyok maguk is vörös fonalat tekernek az újjukra a boszorkányok ellen.Ugyane czélból viselnek a khinai gyerekek kezük csuklóin vörös szálat, az észt asszonyok pedig gyermekük bölcsőjét párnázzák ki vörössel.

Történeti adatok is vannak rá, hogy betegeket vörös színnel gyógyítottak. I.Ferencz franczia királyt, mikor himlőbe esett, orvosai rendeletére skarlát posztóba pólyázták. Ez esetben nem használt a gyógymód. Egy másik nevezetes betegnél azonban diadalmaskodtak a vörös szín hívei. II Henrik angol király egyik fiát az udvari orvos úgy gyógyította ki a himlőből, hogy minden az ágy körül vörös volt, az ágynemű is, a beteg pedig nem kapott egyebet inni, mint gránátalma-szörpöt.

A legtöbb népnél rosz hire van az oly embernek, a kinek a haja vörös, mert állítólag Júdásnak is vörös haja volt, de sokkal valószínűbb, hogy megfordítva áll a dolog: azért tették meg vörös hajúnak Júdást, mivel a vörös hajú embereket általában gonoszaknak tartották. Sem a szentírásban, sem egyéb régi egyházi íróknál nincs szó Júdás hajának színéről.