A munkástanács földreform javaslata

A Munkástanács földreform javaslata 1918. december 20-án 350 szóval 12 ellenében a következőket tartalmazza:
Magyarország demokratikus fejlődését hosszu ideig a nagybirtokrendszer gátolta meg, amely türhetetlen nagy gazdasági és politikai hatalmat adott egy kisszámu nagybirtokcsoportnak. A forradalom demokratikus vivmányainak biztositására föltétlenül szükséges a nagybirtok megszüntetése és a földnek köztulajdonba vétele, átmenetileg pedig a földbirtoklás rendezése, hogy a termelés folytonossága meg ne akadjon.

Az ország földjéhez, az élet forrásához a szocialista világfölfogás szerint minden polgárnak egyformán jussa van. A nagybirtokosok hatalmának megtöréséhez, a demokrácia kiépitéséhez szervesen hozzátartozik a földmivelő proletárokat sujtó kivételes törvények megszüntetése, a földmunkások bevonása a szociális munkálkodás és a munkásvédelem körébe.

Emellett gondoskodni kell a termelés megjavitásáról, a városi lakosság élelmezésének biztositásáról is, ami csak a népoktatás és a mezőgazdasági szakoktatás fejlesztésével és termelés előmozditó földértékadóval érhető el. Ezek alapján a magyarországi szociáldemokrata párt követeli: 

1. Minden ingatlan és ingó vagyonra progressziv kulcsu egyszeri vagyonadó vetendő ki, amely legmagasabb fokon a 100%-ot érje el. A vagyonadó becsületes keresztülvitele érdekében országos vagyonadókataszter állitandó föl. 

2. Az állam a vagyonadót a földbirtokosoktól földben is behajthatja. 

3. Minden hitbizomány eltörlendő. Kötött birtoki intézménye semmilyen alakban nem létesithető. 

4. Magánszemélyek vagy olyan egyesülések, társulások, amelynek tagjai nem maguk müvelik a földet, 100 hold szántónál nagyobb területet nem szerezhetnek, ennél nagyobb területü földbirtok tulajdonukban nem maradhat. Az állam minden nagybirtokot 200 holdig kisajátithat. A kisajátitott földbirtokért a föld megállapitandó értékének megtelelő árt fizet, névre szóló, el nem adható járadékkötvények alakjában. Az egyházi birtokok ugyanilyen elbánás alá esnek, azzal a különbséggel, hogy ezen birtokokból tulajdonban csak 200 hold maradhat. 

5. Az állami, községi, közbirtokossági birtokok továbbra is köztulajdonban maradnak.
A vagyonadó révén, valamint a kisajátitás utján állami tulajdonba kerülő, ugyszintén a már köztulajdonban levő községi és közbirtokossági földeket, régi korona- és királyi uradalmakat állam vagy község általában örökbérlet alakjában adhatja ki mivelésre. 

6. A jogos igénylő a földet megfelelő alacsony bérleti összeg (árende) fejében kapja meg. Az örökbérlők teljes joggal rendelkeznek földjük fölött; telekkönyvileg nevükre iratják, gyermekeikre örökül hagyhatják. Azt a bérlőt, aki törvényes kötelezettségének eleget tesz, földjéről elüzni nem lehet, ő azonban az államnak, vagy a községnek a bérletet szabályszerü időben fölmondhatja. Az eltávozó bérlőtől befektetéseit és fölszereléseit az állam átveheti. Az örökbérlet idegennek el nem adható; a gazdálkodás abbahagyása után az mindenkor visszasszáll az államra vagy községre. 

7. A községi legelőről és erdőkről ott, ahol arra szükség van, gondoskodni kell. 

8. Földben részesitendők a fölsorolt alapelvek mellett :
a) Földmunkások termelőszövetkezetei, melyeknek szervezésére és gazdálkodásuk irányitására és támogatására a földmivelésügyi minisztériumban külön szervezet létesitendő.
b) Fogyasztási szövetkezetek.
c) Teljesen földnélküli, vagy a megélhetéshez szükséges elég földdel nem biró födmivesek.  Előnyben részesitendők rokkantak, felnőtt fiuval biró hadiözvegyek, hadifogságot szenvedők stb.
d) Városi munkások és tisztviselők, a városok szomszédságában elterülő földekből. 

A szövetkezeti gazdálkodás céljaira bármily nagyságu birtok igénybe vehető, az egyes mivelők azonban csak a család megélhetésére elegendő (10-12 hold) földet, a városi munkások és tisztviselők pedig 1/2 -10 holdig terjedő földbirtokot kaphatnak. 

A magángazdálkodások állami vagy községi felügyelet és ellenőrzés alá helyezendők, hogy ily módon azokon a jó és célszerü gazdálkodás előmozdittassék. 
9. A kellő készpénzzel rendelkező kisbirtokosoknak az állampénzügyi szempontból megengedhető, hogy a vételár lefizetésével az örökbérletet megválthassák. 

10. A szükséges fölszerelésekre, házépitésre, állatállomány beszerzésére az állam erre a célra fölállitandó pénzintézet utján nyujtson segitséget vagy pedig maga gondoskodjék arról, hogy a szükséges támogatást az erre rászorulók természetben megkapják. 

11. A mai kataszteri földadó, amely a nagybirtok érdekeit szolgálta, mig a kis- és középbirtokra sulyos terhet rótt, eltörlendő. Ehelyett háromévenként az érdekeltek bevonásával megállapitandó föld-, illetve telekértékadó vetendő ki.
Az állam az összes birtoknemeket, ugy a magán tulajdonban, mint örökbérletben levő földbirtokot 1%-os földértékadóval terheli meg. 

12. A mezőgazdasági cselédek és munkások munkaviszonya intézményesen rendezendők: megállapitandó létminimum; a munkaidő és a vasárnapi munkaszünet szabályozandó. Az 1917/II. és 1918/XLV. a gazdasági cselédekre és mezőgazdasági munkásokra vonatkozó kivételes törvények eltörlendők. 

Ezt a határozatot a jövő héten összeülő földmüves-kongresszus elé terjesztik és ha ez is hozzájárul, ugy a szociáldemokrata párt miniszterei a kormányban ezt az álláspontot fogják képviselni.