Ez a kép, ha csekélységnek látszik is, mégis fontos, bizonyiték arra, hogy ezt a világháborut az angol és francia hatalmi politika a németek kirablására inditotta meg. Hazug az a cél, hogy Európa kis népeit akarják fölszabadítani, hazudtak akkor, amikor Oroszország előtt arról szavaltak, hogy Oroszországnak Konstantinápolyt akarják megszerezni, minden szavuk, írásuk ámitás és csalás volt.

Be nem vallott, de közönségesen tudott cél az volt, hogy leverve Németországot, elveszik tőle a gyarmatokat, s ha lehet, hát talán a kis népfajokból a levert ellenség rovására önálló nemezeket csinálnak. A gyarmatpolitika az, amely az 1870-iki porosz-francia háboru óta néhányszor világháboruval fenyegette ezt a földet, s a gyarmatpolitika az, amely Angliát vezette ebben a háboruban.

A világháboru kitörésekor Németország csak itthon volt készen, Anglia ellenben hihetetlenül megerősitette a gyarmati seregeit. Itthon Anglia helyett a szövetségesei véreztek el, a gyarmatokon pedig mindenütt az angol katonaság győzött. Angliának a gyarmat a fő, s csak akkor határozta el magát arra, hogy teljes erejével fekszik bele az európai háboruba, mikor szövetségesei a becsapatásról beszéltek. Ez a kép például ékesen bizonyitja, hogy az angol és francia ipar is minden erejét inkább a gyarmati erősitésekre, mint az európai esetleges háborura forditotta.  Az azután csak természetes, hogy viszont Németország az európai erejét növelte, mert ezzel helyesen ugy vélte, hogy ellensulyozhatja minden gyarmati veszteségét. Ez a világháboru érem igazi oldala.

Ez a vizben álló automobil francia gyártmány. Az a rendeltetése, hogy a gyarmatokon a vasutat pótolva a nagy távolságokat legyőzze. A távol tengereken túli gyarmatok ugyanis csak lassan-lassan követik a civilizációt, alig van egy-két járható utjuk, a folyók nincsenek áthidalva, s egy-egy út teljesen véget ér a keresztben folyó víz partján.

Ezen a nehézségen segit a vizi automobil, vagy ahogyan a cimben jelöltük, a kétéltü automobil. Ebben a rovatban már egy izben bemutattunk egy olyan automobilt, amely teljesen ugyanaz, mint a motorcsónak, csakhogy korongkerekei is vannak, amelyekkel a szárazföldön teljesen ugy halad, mint rendes géperejü kocsitársai. Ha vizi akadály került az utjába, belemegy a vizbe s ott meg a motorcsónak szerepét tölti be.

Ez az itt bemutatott szerkezet más. Ez nem uszik a vizen, mint a motorcsónak, ez a sekély vizek fenekére ér le kerekeivel, s a vizben is automobil, amely gépi erejével halad tovább. E kocsinak a rendeltetése főképpen az, hogy árvizek esetén az elöntött utakon és sekély medrü vizek fenekén minden különösebb baj nélkül áthaladhasson. E célból ugy van szerkesztve, hogy minden alkotórésze vizhatlanul el van zárva, a kipuffogó és a hütő csöve pedig a kocsiszerkezet fölé emelkedik, ugy, hogy a vizben való haladásnál ezeknek az ugynevezett „légző szerveknek” semmiféle érintkezése sem lehet a vizzel.

Milyen nagy érdekeik lehetnek az angol és francia államoknak a gyarmatokon, ha külön automobil gyáraik vannak, amelyek csak gyarmati kocsikat gyártanak, s milyen kinos lehet most a helyzetük, hogy a háborut esetleg be kell fejezniök, s a németeket nem tudták leverni, és így nem tudják a virágzó gyarmati kincseiket elrabolni.