A világháboru költségei, minél tovább tart az immár teljes 44 hónapja folyó háboru, nemcsak abszolut összegükben lesznek nagyobbak, hanem folyton fokozatosan növekednek.
Egy amerikai statisztikai összeállitás szerint a világháboru okozta napi kiadások 1914-ben 52.7 millió, 1915-ben 71.8 millió, 1916-ban 97.7 millió és 1917-ben 142 millió dollárra rugtak, az idén pedig 159 millió dollárra tehetők.
Oroszország kiválása a hadat viselő államok sorából ezeken a számadatokon nem igen változtat, még kevésbé befolyásolhatja a Romániával kötött béke, mert a többi nagyhatalmak, különösen Anglia és Németország háborus kiadásai nagyobb arányokban növekednek, mint eddig.
Roedern gróf államtitkár a német birodalmi országgyülésen nemrégiben 550 milliárd márkára becsülte az eddigi hadiköltségeket, amiből legalább 370 milliárd márka esik az ántánt-államokra, mig a központi hatalmak kiadásai kb. 180 milliárd márkára rugnak.
Az Egyesült Államoknak a háboruba való belépése által ez a szám jelentékenyen eltolódik az ántánt hátrányára. Az Amerikai által az egyes ántánt-államoknak és Anglia meg Franciaország által szövetségeseiknek nyujtott előlegek betudásával az ellenséges országok hadikiadásai 1914. aug. 1-től március végéig 504 milliárd K-t tesznek ki, hozzávetőleges számitás szerint, amiből 161 milliárd K jut Nagy-Britanniára, 104 milliárd Franciaországra, 121 milliárd Oroszországra, 35 milliárd Olaszországra, 55 milliárd az Egyesült-Államokra és 28 milliárd a többi apró-cseprő államocskákra.
Minthogy az amerikai előlegek összege az ántánt-országok háborus költségeiben már benne foglaltatnak, épen ugy, mint azok a hiteltételek, amelyekkel Anglia és Franciaország szövetségeseit megsegitette, ezeknek összesen 55-60 milliárd K összege a fönti számokból levonandó.