A földrengésjelző-készülék a háborúban. A „Kriegstechnische Zeitschrift”-ból (1915, 5-6. füzet) megtudjuk hogy Belar, laibachi tanár a görzi csatát az ő finom földrengésjelző-készülékével följegyezte. Ugyane forrás szerint Belar már 1907-ben a gurkfeldi lövőtéren végzett készülékével méréseket. Készülékei azokat a földrengéseket, melyeket az ágyú elsütése okoz, pompásan feljegyezték.
Az ágyú csövének visszalökésétől származó talajrengés rövid, a gránátok robbanása pedig hosszabb hullámokat váltott ki. Meg lehetett állapítani azt az irányt, a melyből a rengési hullámok jöttek, továbbá az ágyú kaliberét is. Ez a készülék tehát alkalmasnak látszik arra, hogy segítségével az ellenséges ütegek helyét, számát és kaliberét meg lehessen állapítani. Úgy tudjuk, hogy ilyesfajta kísérletek az örkényi (Pest m.) lövőtéren is folytak, tudományegyetemünk egyik kiváló szaktudósának vezetése alatt.
A földrengésjelző-készülék a háborúban. A „Kriegstechnische Zeitschrift”-ból (1915, 5-6. füzet) megtudjuk hogy Belar, laibachi tanár a görzi csatát az ő finom földrengésjelző-készülékével följegyezte. Ugyane forrás szerint Belar már 1907-ben a gurkfeldi lövőtéren végzett készülékével méréseket. Készülékei azokat a földrengéseket, melyeket az ágyú elsütése okoz, pompásan feljegyezték. Az ágyú csövének visszalökésétől származó talajrengés rövid, a gránátok robbanása pedig hosszabb hullámokat váltott ki. Meg lehetett állapítani azt az irányt, a melyből a rengési hullámok jöttek, továbbá az ágyú kaliberét is. Ez a készülék tehát alkalmasnak látszik arra, hogy segítségével az ellenséges ütegek helyét, számát és kaliberét meg lehessen állapítani. Úgy tudjuk, hogy ilyesfajta kísérletek az örkényi (Pest m.) lövőtéren is folytak, tudományegyetemünk egyik kiváló szaktudósának vezetése alatt.
A földrengésjelző-készülék a háborúban. A „Kriegstechnische Zeitschrift”-ból (1915, 5-6. füzet) megtudjuk hogy Belar, laibachi tanár a görzi csatát az ő finom földrengésjelző-készülékével följegyezte. Ugyane forrás szerint Belar már 1907-ben a gurkfeldi lövőtéren végzett készülékével méréseket. Készülékei azokat a földrengéseket, melyeket az ágyú elsütése okoz, pompásan feljegyezték. Az ágyú csövének visszalökésétől származó talajrengés rövid, a gránátok robbanása pedig hosszabb hullámokat váltott ki. Meg lehetett állapítani azt az irányt, a melyből a rengési hullámok jöttek, továbbá az ágyú kaliberét is. Ez a készülék tehát alkalmasnak látszik arra, hogy segítségével az ellenséges ütegek helyét, számát és kaliberét meg lehessen állapítani. Úgy tudjuk, hogy ilyesfajta kísérletek az örkényi (Pest m.) lövőtéren is folytak, tudományegyetemünk egyik kiváló szaktudósának vezetése alatt.
A földrengésjelző-készülék a háborúban. A „Kriegstechnische Zeitschrift”-ból (1915, 5-6. füzet) megtudjuk hogy Belar, laibachi tanár a görzi csatát az ő finom földrengésjelző-készülékével följegyezte. Ugyane forrás szerint Belar már 1907-ben a gurkfeldi lövőtéren végzett készülékével méréseket. Készülékei azokat a földrengéseket, melyeket az ágyú elsütése okoz, pompásan feljegyezték. Az ágyú csövének visszalökésétől származó talajrengés rövid, a gránátok robbanása pedig hosszabb hullámokat váltott ki. Meg lehetett állapítani azt az irányt, a melyből a rengési hullámok jöttek, továbbá az ágyú kaliberét is. Ez a készülék tehát alkalmasnak látszik arra, hogy segítségével az ellenséges ütegek helyét, számát és kaliberét meg lehessen állapítani. Úgy tudjuk, hogy ilyesfajta kísérletek az örkényi (Pest m.) lövőtéren is folytak, tudományegyetemünk egyik kiváló szaktudósának vezetése alatt.
A földrengésjelző-készülék a háborúban. A „Kriegstechnische Zeitschrift”-ból (1915, 5-6. füzet) megtudjuk hogy Belar, laibachi tanár a görzi csatát az ő finom földrengésjelző-készülékével följegyezte. Ugyane forrás szerint Belar már 1907-ben a gurkfeldi lövőtéren végzett készülékével méréseket. Készülékei azokat a földrengéseket, melyeket az ágyú elsütése okoz, pompásan feljegyezték. Az ágyú csövének visszalökésétől származó talajrengés rövid, a gránátok robbanása pedig hosszabb hullámokat váltott ki. Meg lehetett állapítani azt az irányt, a melyből a rengési hullámok jöttek, továbbá az ágyú kaliberét is. Ez a készülék tehát alkalmasnak látszik arra, hogy segítségével az ellenséges ütegek helyét, számát és kaliberét meg lehessen állapítani. Úgy tudjuk, hogy ilyesfajta kísérletek az örkényi (Pest m.) lövőtéren is folytak, tudományegyetemünk egyik kiváló szaktudósának vezetése alatt.
A földrengésjelző-készülék a háborúban. A „Kriegstechnische Zeitschrift”-ból (1915, 5-6. füzet) megtudjuk hogy Belar, laibachi tanár a görzi csatát az ő finom földrengésjelző-készülékével följegyezte. Ugyane forrás szerint Belar már 1907-ben a gurkfeldi lövőtéren végzett készülékével méréseket. Készülékei azokat a földrengéseket, melyeket az ágyú elsütése okoz, pompásan feljegyezték. Az ágyú csövének visszalökésétől származó talajrengés rövid, a gránátok robbanása pedig hosszabb hullámokat váltott ki. Meg lehetett állapítani azt az irányt, a melyből a rengési hullámok jöttek, továbbá az ágyú kaliberét is. Ez a készülék tehát alkalmasnak látszik arra, hogy segítségével az ellenséges ütegek helyét, számát és kaliberét meg lehessen állapítani. Úgy tudjuk, hogy ilyesfajta kísérletek az örkényi (Pest m.) lövőtéren is folytak, tudományegyetemünk egyik kiváló szaktudósának vezetése alatt.
