Ha repülni tudnánk…

Milyen lenne a világ, az élet, ha az ember megtanulna repülni, ha a repülőgép olyan közönséges dologgá válnék, mint pl. a kerékpár? Sokan fölvetették már ezt a kérdést, kivált akik erőst bíznak benne, hogy elébb-utóbb mégis csak sikerülni fog a kormányozható léghajót, vagy a repülőgépet feltalálni s hogy valamint a XIX. század a gőz és villamosság fölhasználásával, a XX-ik a repüléssel fogja megajándékozni a világot.

Tegyük föl tehát, hogy a repülőgép ismeretes s közhasználatu lett már. Vajjon micsoda főbb változásokat idézne ez elő a városok külsejében s az egész életen?
Nézzük először a szórakozásokat. A repülőgép, ép úgy, mint a kerékpár, eleinte főkép sport-eszköz lesz. A lovaglás, a csónakázás, a kerékpározás nyujtotta élvezet mind eltörpül a repülés mellett-legalább sebesség dolgában. Mily gyönyört érezhetnek a madarak, a mint verőfényes napon szállanak, szállanak a magasban.

Bizonyára lesznek, a kerékpáros-klubok mintájára, repülő-klubok, amelyek társas kirándulásokat, sőt versenyeket is fognak rendezni a levegőben. A lóversenyek, kerékpár s bármi egyéb sport-versenyek érdekessége nagyot fog csökkenni. A sport után fog következni a gyakorlati alkalmazás. A forgalom összetorlódása a nagyvárosok utczáin egyszerre megszűnik.

A jövő-menő kocsik, omnibuszok, villamos-vasutak szerepét a repülő gépek veszik át. Az egy-és két fogatú bérkocsik állomásai megszünnek. Helyükbe magas torony-építmények lépnek, a honnan tetszés szerinti alakú és nagyságú repülőgépeket bérelhet, a ki akar s oda mehet rajtok, ahova akar.

Az építkezés is nagymértékben átalakúl. A lakóházak teteje el lesz látva a repülőgépek indulására és leszállására való készülékekkel. A háztető okvetlenül lapos lesz, amelyen csinos kis kert is lesz. A közlekedésre szolgáló repülőgépeknek külön állomásaik lesznek, amelyek magasan a házak felébe emelkednek. Ezek vasból lesznek szerkesztve, a fel-és lejárásra szolgáló emelőkészülékekkel. A párisiak erre a czélra az Eiffel-tornyot fogják használni.

Hát még az utazók! Megkímélhetik magukat egyszer és mindenkorra a tengeri betegség keserveitől, a hajótörések borzalmaitól s a tengerjárás minden egyéb bajaitól. Nincs az a magas hegy, a melyre a legnagyobb könnyűséggel föl ne lehetne jutni annak, a ki a glecscserekben, vagy a svájczi Alpesek szép kilátásaiban akar gyönyörködni. A nagyobb gyári és kereskedői czégek bizonyára külön repülőgépet fognak tartani utazó ügynökeik számára.

A földrajzi tudomány haladása nagyobb lesz, mint valaha. Azok a területek, melyek ma még ismeretlenül vannak megjelölve a térképeken ismeretesekké válnak. Az éjszaki és déli sark jégmezői nem lesznek többé megközelíthetetlenek. A merész Andrée, a ki léghajón kisérelte meg az éjszaki sark elérését s azóta nem is hallani hírt sorsáról: előfutárja azoknak az utódoknak, a kik már könnyen, nagyobb fáradtság és veszély nélkül röpködhetik körül akár az egész földtekét.