Wilson elnök április 16-án a következő felhivást intézte az amerikai néphez:
Polgártársak! Szeretett hazánknak a demokrácziáért és az emberi jogokért vivott borzalmas és világrendítő háborúba való belépése olyan sok problémát vet fel a nemzet életében és cselekedeteiben, a melyeket azonnal meg kell fontolni és végrehajtani, hogy remélem szívesen vesztek tőlem néhány komoly tanácsot és figyelmeztetést.
Flottánkat nagy sietséggel hadilétszámra említjük és azon vagyunk, hogy nagy hadsereget szervezzünk és szereljünk fel. Ezek azonban csupán részei annak a nagy feladatnak, a melyet magunkra vállaltunk. Az az ügy, a melyért harczolunk, a hogyan én látom, nem csupán egy önző élet érdeke. Mi, úgy hiszszük és reméljük, az emberiség jogaiért, az eljövendő békéért és a világ biztonságáért harczolunk. Hogy ezt a nagy ügyet méltó módon és eredményesen vihessük keresztül, nyereségre és anyagi haszonra való tekintet nélkül, energiával és okossággal, kell szolgálatába állni. Nekünk teljesen tisztában kell lennünk vele, milyen nagy ez a feladat és hogy milyen követelésekkel lép fel képességünkkel és áldozatkészségünkkel szemben.
Elmondom, melyek azok a dolgok, a melyeket a harczolás mellett még el kell végeznünk s a melyeket bátran kell elvégeznünk, nehogy hiábavaló legyen a harczunk: Élelmiszert kell gyűjtenünk fölösleges mennyiségben nemcsak magunknak, hadseregünk és haditengerészetünk részére, hanem ama népek nagyobb részére is, a melyekkel ügyünk közös s a melyeknek segítségére fegyvert fogunk. Hajógyárainknak százszámra kell hajókat készíteniök, a melyek a tengeralattjáró naszádok ellenére is elviszik a napi szükségletet az oczeán tulsó partjára, földjeinknek, bányáinknak és gyárainknak a legbőségesebb mértékben kell anyagot szállítaniok szárazföldi és tengeri haderőinknek a háborúra való felszerelésére, egyidejüleg pedig népünknek, a melyért a fegyverben levő vitéz férfiak nem dolgozhatnak tovább, gondoskodnia kell felruházásukról és minden szükségessel való ellátásukról.
Segítenünk kell a szövetséges európai hadseregeket ruhával és felszereléssel s az európai gyárak szövőszékeit el kell látnunk nyersanyaggal. Szenet kell szereznünk tengerjáró hajók és száz meg száz tengerentúli gyár részére, gondoskodnunk kell aczélról, a miből kocsit és municziót készítenek, vasuti sinekről, a front mögött közlekedő vasutakról, mozdonyokról és vasuti kocsikról a naponként elpusztuló anyag pótlására, öszvérekről, lovakról, szarvasmarhákról és mindenről, a mivel Francziaország, Olaszország és Oroszország népei egyébként maguk látják el magukat, a miknek előállításához azonban most sem elegendő emberanyaguk, sem gépük nincs.
Népünknek és a velünk szövetséges népeknek legfőbb követelése az országnak élelmiszerrel való bőséges ellátása. Az élelmiszerrel való ellátás ebben az esztendőben a legfontosabb feladat. A hadseregnek és a hadban álló népeknek élelemmel való bőséges ellátása nélkül az egész vállalkozás, a melyhez csatlakoztunk, összeomlana és balul ütne ki. A világ élelmiszertartaléka nagyon csekély.
Végül takarékosságra és okos gazdálkodásra inti Wilson a népet.