Mi a baj Deutsch Pállal?

Úgy látszik, 1906. februárjában a tudomány nagy alakjai között az utazók voltak a „sztárok”.

Megismerkedhettünk Barátosi Balogh Benedekkel, aki Japánba tett utazásával vívta ki az újságok figyelmét, Jansen Antal világkörüli útra indult, Amundsen pedig az északi sarki, igen veszélyes útra vállalkozott.

És persze ne feledkezzünk el Deutsch Pál „globe-trotter”-ről, aki Barátosihoz és Jansenhez hasonlóan magyar volt. Öt év alatt bejárta a világot, belesodródott az aktuális háborúkba, még ostromzár alá is került… Szóval valódi hős ő, aki negyven kilométert tett meg átlagosan naponta s a testi megpróbáltatások miatt még le is fogyott.

Modern utazó módjára fotográfiákon örökítette meg az egyes helyszíneket és persze saját magát - bizonyságául ottjártának. Vagyis megtett mindent, amit egy világjáró megtehet.

Mégis valami baj lehetett vele. Ennek az „angoloknál és amerikaiaknál elég szapora emberfaj”-nak magyar példányát valamiért nem szerette a korabeli sajtó.

Amíg a többiekről dicshimnuszokat zengtek, addig Deutsch „furcsa kis statisztikáját” nevetségessé tették, utazását „céltalan bolyongássá” fokozták le… Vajon mi lehetett az oka?

Jansen utazását egy külföldi hajós-társaság szponzorálta, Deutschét egy külföldi vállalat. Mindketten fotográfiákat készítettek az úton; Jansen maga mutatta be ezeket menet közben, Deutschéból a végén készült könyv. Jansen három évig volt úton, Deutsch öt évig bírta.

Saját furcsa kis statisztikám szerint minimum egyenlő a mérleg…

Mi lehetett mégis a baj Deutsch Pállal?