A levegő, mint szerszám

A levegő alaku és anyagu hadiszerről a mostani világháboruban eleget hallottunk. Az angolok kezdték a gázbombákat, mire a németek olyan gázlövegekkel feleltek, hogy attól azután elnémult az angol erő. De nemcsak a gáz, amely ritka állapotában, már összetételénél fogva is mérgező, hanem az egyszerű, szintelen, az emberi légzésre szolgáló levegő is lehet fegyver a technika kezében. Nem azt a fegyvert gondoljuk ezallatt, amellyel embert ölnek, hanem olyan romboló szerszámot, amellyel alkotunk, nagy hatalmas építményeket. Rombolónak nevezzük, mert az őstermészet hatalmas kőtömbjeit szétzuzza, de ugy és akkora darabokra, hogy az ember azokkal építhet, alkothat.

A kő, mint mondjuk szép szabályos alakokban, méretekben a legfontosabb alkotó része az építményeknek, amelyek emberek lakásául, kényelmi helyéül szolgálnak, vagy hidaknak, amelyek az emberek mozgását segitik elő, áthidalván feneketlen szakadékokat, mély vizeket, süppedő mocsarakat. E köveket hegyek oldalaiból fejti ki a hangyaszorgalmu emberek erő s még ma is puszta kézzel vájják ki a kötömböket a nagy egészből. Egy ember leül a szikla mellé, két marokra fog egy hosszu acélrudat, másik két ember pedig kalapáccsal addig üti az acélrud fejét, míg a kősziklába a szükséges mélységű lyukat belevájták. Most dinamitot tesznek a kivájt lyukba, lefojtják s a gyujtózsinorral robbanáshoz viszik. A szétrobbanó kőszikla darabjaiból azután véső és kalapács segélyével kifaragják a szükséges nagyságu kőidomokat. Már a leirás is tisztán áll az olvasó előtt, hogy ez a munka igen lassu, igen hosszadalmas. Az emberi energia nem nyugszik bele a lassuságba, alkot olyan gépet, amely az emberi erőt helyettesítve, a munkát sokszorosan gyorsabb iramban végzi el. Ilyen ez az itt látható süritett levegővel dolgozó furógép képe is.
A kőfuró felső részére egy henger van erősítve, amely hengerben egy dugattyu jár föl és alá. A dugattyu leereszkedése erős ütést mér a furó tetejére, miáltal az, egy kissé már belemélyed a megfurandó kő testébe.
Ugyanakkor, mikor a furó leütődik, egy kis emeltyű elfordítja a furó fejét egy negyed körrel, ugy, hogy a furó felülete a következő leütődésnél önmagára merőleges vonalat ír le. A dugattyu tehát üt és forgatja is a furót. A henger müködését a süritett levegő biztosítja, amelyet ott a helyszinen állítja elő a kis benzinmotor s vezeti be tömlő segélyével a hengerbe. Már most a furógép akkor dolgozik, amig a furó hossza tart. Ekkor kicserélik a furórudat és hosszabbat tesznek a henger végére és mindazt addig folytatják, amig a kívánt mélységü furt lyukat meg nem kapják. A többi azután ugy megy, mint a kézzel furt lyuknál. A sziklák szétvetése dinamit és robbantás utján történik. A lényeg itt az, hogy a gépi furás huszszorta nagyobb sebességgel történik, mint a kézimunka.