A villamosokon mégse lesz rend

A villamosokon mégse lesz rend; hiába álmodta meg olyan szépen és szinesen egy aggodalmas és derék városatya a villamosközlekedés ideálját. Abból a hires rendelkezésből, hogy a felszálló utasok hátul lépjenek fel a kocsira, a leszállók pedig elől szálljanak le, semmi se lesz és pedig azért nem, mert illetékes körök az utaselosztásnak ezt a módját károsabbnak tartják, mint a mostanit, amikor egyáltalán nincs elosztás, csak lökdösés és káromkodás és korábban való lecsengetés és lábkitörések és utasoknak az életmentőkészülék által való megskalpozása és amputálása és pofozkodás és feljelentés hivatalos hatalommal való visszaélés és feljelentés hatóság elleni erőszak miatt.

Ha a napilapok tudnák, amit mi tudunk, hogy miért nem lesz rend ama derék városi képviselő álma szerint, a dologból úgynevezett pecsenyét csinálnának és hevesen megtámadnák az illetékes köröket. Ámde szerencse, hogy a szenzácziós állásfoglalás nem halasszák el az orrunk elől és mi, a vicczlap az utóbbi három év legjobb vicczével szolgálhatunk a hivatalos állásfoglalásban. Amely ugy szól, hogy a tanácsolt rend azért impraktikus a gyakorlatban, mert, ha a leszálló utasoknak elől kell leszállniok, még több szerencsétlenség történik. Az emberek egyrésze ugyanis nem le, hanem ugrik.

No már most, tekintve, hogy az emberek eme fertálya ahhoz van hozzászokva, hogy a hátsó peronról ugorjék le, ha az elülső perronról ugornék ezentul, eltévesztené az irányt és pont a kerekek közé kerülne. Ez a legkitünőbb viccz, amit mostanában hallottunk, bár igaz, hogy nem nevetni, hanem keseregni kell rajta. Hát miért nem úgy rendelkeznek akkor, hogy a leszállók hátul ugráljanak le, a felszállók elől szálljanak fel? Ez ugyanaz a megoldás volna és az ugrálók is nyugodtan ugrálhatnának tovább. Egyébként pedig: muszáj ugrálni és muszáj a hatóságoknak így, szinte nyilvánosan nyugtázni, hogy a leugrálás mindenkinek csorbithatatlan joga?