Legujabb elmélet a Mars csatornáiról

A hires csatornák eddigi magyarázatát már elvetette a tudósok nagy része. Most ujabb elmélet alapján vélik megadni az igazi magyarázatot.

Pickering, a harvardi egyetem világhirü csillagásza sikra száll valamennyi eddigi elmélet ellen s egyszerüen tagadja azok helyességét. A gigászi csatornákról és az óriási jégmezők felületén támadt hasadásokról való hipotézis, nemkülönben az az állitás, mintha a bolygó felületén látható barázdákat hullócsillagok vonták volna oda rohanásuk közben: ma már a mese országába tartozik és csupán sejtéseken, következtetéseken alapuló tanok ezek, amelyeknek napról-napra fogynak a hivei.

Ezeknél legalább ujabb az a hipotézis, mert 1888-ban került fölszinre először, amely szerint a Mars állitólagos csatornái tulajdonképpen a bolygó felületét keresztül-kasul átszelő hosszu árkok volnának, amelyeket mindkét oldalról dus növényi vegetáció szegélyez. Tehát nem is az árkok vagy mély barázdák, hanem tulajdonképpen a szegélyező növényzet vonalai volnának azok a sokat emlegetett csatornák, amelyek teleszkóp segélyével a Mars felületén észrevehetők. Ennek az elméletnek a leghevesebb védelmezője Lowel csillagász, aki a Mars lakóinak fejlett intelligenciájáról szóló teoriáját erre az elméletre alapitja.

Ennek az elméletnek a helyességét különben Pickering is elismeri, de míg Lowel szerint ezek a csatornák, vagy helyesebben: árkok, értelmes lények munkái lehetnek csupán, addig Pickering határozottan tagadja a csatornák létezését, sőt még azt is tagadja, hogy azok már öntözésre szolgáló árkok volnának is. Szerinte nem szükséges a fénomén megértése céljából értelmes tényekkel benépesiteni a Mars bolygót, sem azoknak magasfoku műszaki képességet tulajdonitani, mert az lakatlan égitesten is létrejöhet.

Erre nézve Pickering fölemliti, hogy van a Hawai-szigeteken egy sivatag, mely Kilaneatól délre terjed és növényzete fák, cserjék és páfrányok különféle fajából telik ki, amelyek vulkánikus eredetü, hosszan elnyuló hasadékok mentén tenyésznek. Ezekből vizgőz áramlik szerte, melyből a növényzet létföltételeként szükséges nedvesség csapódik le. Az e hasadékok mentén elhuzódó növényi vegetáció zöld csikja valamely bolygóról tekintve, ugyanazt a benyomást keltené, mint a Mars állitólagos csatornarendszere.

Ily vulkánikus eredetü szakadékokat a holdon is megfigyeltek már és van köztük egy nagy, amelynek kétszáznegyven kilométer a hossza. Ha ebből a hasadékból még vizgőz is szállna föl, mindjárt egy holdbeli csatornával lenne dolgunk, amelynek mérete vetekedik a marsbeli csatornák méretével s ily módon megtalálnók a nyitját annak a régi problémának.

Nem szükséges tehát, hogy értelmes lények lakjanak a Mars bolygón, amikor egyszerüen vulkánikus erök is létrehozhatták azokat a csatornákat: de mégis túlzás volna azt állitani, hogy egyedül a Föld lakói képesek nagy műszaki munkák kivitelére. Bizonyos, hogy az élet föltételei egészen mások lehetnek a Mars bolygón, mint a földön; de ebből még nem szabad arra következtetni, hogy élet egyedül a földön lehet és hogy a civilizáció a föld kizárólagos monopóliuma.