Huszadik század - történelem jelenidőben

Nagy érdeklődés mellett tárgyalta a főváros közgyűlése junius 6-án Del Medico Ágoston azon ismeretes javaslatát, hogy a közgyülés az összes iskolákban tiltsa meg a football-játékot és irjon át a közoktatási miniszterhez, hogy az állami iskolákból is küszöböltesse ezt a szerinte életveszélyes játékot.

A közgyülés annak idején a közoktatásügyi bizottsághoz és a tanácshoz utasította véleményezés végett a javaslatot és úgy a bizottság, valamint a tanács elfogadásra ajánlotta azt. Ily körülmények közt kedvezőtlenek voltak a football híveinek kilátásai, hogy a javaslatot megbuktassák.

A Magyar Athletikai Szövetség a tanácshoz beadványt nyújtott be, a melyben a labdarugás védelmére kel és rámutat arra, hogy azért, mert balesetek is történhetnek, nem szabad eltiltani a testedző játékot. A beadvány kifejti, hogy nem zárkózik el az elől, miszerint az iskolákban némileg korlátozzák a játékot, esetleg csak az V-ik osztálytól kezdve játszszák felügyelet alatt és a tanárok ügyeljenek a játékszabályok betartására, viszont a főváros gondoskodjék megfelelő játékterekről, stb.

Del Medico Ágoston ujból síkra száll a football ellen és polemizál az Athletikai Szövetség beadványával: Del Medico egyes konkrét eseteket hoz föl annak bizonyításra, hogy a labdarugás-játék folyamán hány sérülés történik. Tornatanárokra hivatkozik, a kik örömmel fogadnák a football eltörlését, mert a játék ellenőrizhetetlen abban a tekintetben, hogy brutalitások ne történjenek. Szaklapokból (ez a szaklap a berlini „Der Turner”, arról nagyon jól tudjuk, hogy nem barátja a football-játéknak, hanem irigy szemmel nézi annak feltartóztathatatlan terjedését.

Miért nem említi Del Medico úr azokat a berlini lapokat, melyek csaknem kizárólag ezzel a játékkal foglalkoznak, hiszen néhány év alatt éppen Németországban egész irodalma támadta football játéknak. Persze azokból ki lehetne olvasni a játék nagy előnyeit és az nem lenne alkalmas javaslata támogatására Szerk.) és álláspontja mellett.

Svájczban is károsnak tartják a labdarugást, pedig a svájcziak nem gyöngék, sem finnyásak. (Nem szabad elfelejteni, hogy Svájcz az az ország, a hol a kontinensen ez a játék a legelterjedtebb és ha vannak ott is ennek ellenségei, azok véleménye elszigetelten egyedül áll. Szerk.)

Egy chinai diplomata (Derültség) Londonban igy nyilatkozott a footballról: Oly nők, a kik az erős virágillattól is ájuldoznak, ujjonganak a véres győző láttára, a vérszagot elviselik. Angolországban hét év alatt a football következtében történt 65 haláleset, 178 lábtörés, 51 kéztörés, 161 kulcsonttörés, 878 kisebb sérülés.

Egy német tanár a diákok labdarugását Fussiummelei-nak, lábmatlanságnak nevezte. A gyermekekből a football kiöli az idealizmust. Nemcsak labdát rúgnak, hanem az utczán heverő cserepeket, lóganéjt. Ne szoktassuk az ifjúságot ily játékra. Hazafias kötelesség és apai szeretet vezérelt indítványom megtételénél.

Polónyi Géza szerint a közgyülés, ha az indítványt elfogadná, anachronizmust követne el és magában maradna a művelt nemzetek közt. A haza, a magyarság, a demokráczia nevében tilatkozik az indítvány elfogadása ellen. Angolországban megvetnivalónak tartják a párbajt és az, ily ország fölötte áll az oly országnak, a hol folyvást viaskodnak. Inkább nézi a boxolást és a bikaviadalt, mint a párbajok ostobaságait.

Ne tartsák távol az ifjuságot a szabad levegőtől. Jobb a labdázás a sakkozásnál, billiárdozásnál. A magyar nő is rajong, ha magyar fiú kerül ki győztesen a labdarugásból. Az arisztokratánál derogál a polgári gyermekekkel dülekedni, de a demokráczia annál lelkesebben folytatja ezt a sportot, mely olcsóbb akármelyik másiknál.

Polónyi kijelenti, hogy ifjúságában minden sportot művelt, de az evezés, lovaglás, bicziklizés stb. mind veszedelmesebb. Del Medico fia megsérült a footballnál: Polónyi megérti az apa érzelmeit, de hát neki három lovaskatona fia van, azért ha egyik leesnék a lóról, még nem kérné a lovaglás eltiltását.

Elmondja Polónyi, hogy két városatya, a ki Del Medico indítványát pártolta, miután egy football-mérkőzést láttak, megtagadta az indítvány pártolását. Az idegen footballozók jó emlékeket visznek magukkal Budapestről. Többet ér ez, mint a mikor természetvizsgálók jönnek Budapestre, bepezsgőznek és elutaznak.

A közoktatásügyi miniszter biztosan nem fog csatlakozni a tanács álláspontjához. Igenis megóvandó az elfajulástól a labdarúgás úgy, a mint az athletikai szövetség kivánja. Polónyi indítványozza, hogy Del Medico indítványát vessék el, de utasítsák a tanácsot, hogy tegyen újabb javaslatot az athletikai szövetség beadványának értelmében.

Berzeviczy Albert hasonló értelemben szólal fel. Arra utal, milyen furcsa lenne, ha a fővárosi iskolák növendékeit eltiltanák a labdarugástól, az állami iskolák növendékei pedig tovább játszhatnák.

A középiskolák felsőbb osztályainak növendékei igenis üdvös eredménynyel játszhatják ezt a játékot. Ha vannak tulhajtások, hát korlátozni kell, de az eltiltás hiba lenne. A melyik szülő ellenzi a játékot, tiltsa el tőle a gyermekét.

Vigyázni kell arra is, hogy ha ma irtóháborút inditanak a football ellen, holnap másik sport ellen folytatják és megesik, hogy a testedzés, a mely most némileg előtérbe jutott, hanyatlani fog. Arra kérjék föl a minisztert, hogy a túlhajtásokat szüntesse meg, de Del Medico indítványa nem fogadható el. Polónyi javaslatához csatlakozik.

Lád Károly előnyösnek tartja a labdázást, a mely az egész testet fejleszti, de a football ellen sok a kifogása. A játék ineszthetikus, visszataszító. (Ugyan hol láthatta az igazgató úr a játékot, hogy ez a véleménye? Ezt még senkitől nem hallottuk, sehol nem olvastuk. Ily kifejezésre csak gyűlölet és harag ragadhatják az embert. Szerk.)

Polónyi Géza: Tessék dominózni, az eszthetikus. (Derültség)
Lád Károly helyesli, ha a párbaj-mániát kiirtják, de ebből nem következik, hogy fejlesszék a football-mániát. Az alsóbb osztályokban okvetlenül tiltsák el ezt a játékot. A felsőbb osztályokban ám játszszák, de szigorú felügyelet mellett.

Dr. Ballagi Aladár elfogadja Del Medico indítványát. Hangoztatja, hogy a longaméta ugyanoly előnyökkel jár, mint a football, az utóbbinak veszélyei nélkül.

A football közönséges skót parasztjáték, ripőkök dulakodása. (Magyar akadémikushoz illenék, hogy jobban informálja magát. Megengedjük, hogy II. Jakabnak nem tetszett a játék, de viszont Wellington herczeg ebben a játékban vélte feltalálni az angol nemzet szívósságának alapját, melylyel Napoleont leverte.

Lord Balfour leereszkedik évente az angol miseraplebs közé és nagy beszéd kiséretében adja át a győztesnek az „english cup”-öt. Pedig hát ő a kincstár első lordja, az is csak valami, hogy az ő állásában időt szakít arra, hogy azzal a ripök dulakodással szemben lerójja a maga adóját. Szerk.) Már I. Jakab óvta ettől a fiát.

Polónyi Géza: Ezt II. Jakab tette. (Derültség)
Dr. Ballagi Aladár: A football most divat és egyszerüen divat-tünet, hogy nálunk is fölkapták. Ha Budapest megtiltja a footballt, ezért a külföld nem fogja kinevetni, hanem elismeréssel fog adózni. (Talán a berlini „Der Turner” és a chinai diplomata, de ez nem lehet törekvésünk, ők csak egy cseppet képeznek a tengerben. Szerk.)

Del Medico ezután zárszóval él és még egyszer ajánlja elfogadásra javaslatát, szerinte még 14 éves gyermeknek nem kell football-játék (Angliában ugyan már az elemiben játszszák a footballt, pedig ott is akadnak okos pedagógusok, nemcsak nálunk. Szerk.)

Ezután szavazásra került a sor és a közgyülés nagy többséggel fogadta el Polónyi javaslatát, Del Medicoét pedig elvetette.

Fentiekben ismertettük a közgyűlés vitájának lefolyását és köszönettel lehetünk Del Medico úr iránt, a ki ezt a vitát lehetővé tette, mert csak igy tudhattuk meg, hogy vannak befolyásos emberek, a kik nemcsak belátták a testnevelés szükségességét, hanem készek azért a döntő pillanatban síkra szállani.

Berzeviczy Albert és Polónyi Géza neve arany betűkkel lesz megörökítve az ifjúság lelkében és az ifjúság romlatlan lelke szeretetének értéke nagyobb, mint addigi bármily fényes sikerük az élet szinpadán, pedig a két jeles politikusnak sikerekben már sok része volt.