A Duna- Rajna viziutról tartott előadást Rosemeyer a kölni mérnök egylet októberi ülésén s azt fejtegette, hogy Középeurópa kereskedelmi érdekeit szükségkép a nagy belviziut megépitésével kell biztositani.

A nagy belviziut az északi tengernél kezdődnék, mesterséges mederben jutna a Rajnáig s a Majnán át a Dunához, hogy a Fekete-tengerben érjen végett. Rosemeyer nem tartja elegendőnek a Rajna alsó szakaszának kimélyitését.

Anglia példája mutatja, hogy mit jelent az, ha minden hajó visszrakományt talál.
Ahogy a hajók Cardiffban rakodnak, ugy kell a német kőszénbányákból is rakodniok. Akkor Németország is hatalmas áruraktár lesz. A német piac is versenyezni tud majd az angollal. A tengercsatorna segedelmével megtakaritható a kőszénfuvarozási költségek jelentékeny része. A Rajna-Majna-Duna öszszeköttetés létesitésénél legalább ezer tonnás hajókra kell számitani.

A legfontosabb az aldunai zuhatagok elkerülése alagutcsatornával. Rendszeres forgalom ott Rosemeyer szerint csak igy volna biztositható.

A Majna-csatornázás költségét 80, a Majna-Duna-csatornáét 150, a kehlhelm-passaui Dunaszabályozásét 150, a passau-báziási szakasz rendezését 70 és a Vaskapu csatornát 150 millió márkára számitja. Vegyünk hozzá 400 milliót az északi tengercsatornára, kerek lesz a milliárd. Pedig elsőbb ezzel a nagy viziuttal kell elkészülni s azután következnek a kevésbé jelentőséges hajózócsatornák a Duna-Elbe, Duna-Odera, Majna-Weser s a bodeni tónak a Rajnán át való megnyitása, esetleg a Dunával való összeköttetése.

Rosemeyer fölolvasása zajos tetszést aratott.