A hangyák hasznossága 

Többen intéztek már hozzánk kérdést az iránt, hogy vajjon mivel pusztithatnánk el a fákat nagy tömegekben ellepő hangyákat, vagy a melyek a veteményes ágyakban ütöttek tanyát?
Erre mindig azt a választ adtuk, hogy a hangyákat irtani épenséggel nem kell, mert nem hogy kárt tennének azok az embernek, sőt inkább hasznára válnak a mindenféle ártalmas férgek szorgalmas pusztitásával. És ha a hangyák valamely fára tömegesen járnak, az csak annak a jele, hogy ott valami férgek szaporodnak el, a hangyák ezekből élősködnek, ezek kedvéért ostromolják a fát. 

Sokan azt mondják, hogy a hangya a gyümölcsöt is bántja, mert pl. némely almában egész csomó hangyát találhatunk.
Ez azonban ismét tévedés. A hangya ugyanis ép gyümölcsöt soha ki nem kezd, hanem igenis olyanokba bujkál, a melyeket már a féreg kifúrt. S e férgeket felemészteni járnak a hangyák olyan buzgón a hibás gyümölcsökbe s a falevelek közül is csak olyanokra mászkálnak, a melyek tele vannak tetvekkel. Ugyanezt tapasztalhatjuk a répaleveleken is, melyek lyukacsosságát az ott sürgölődő hangyákra fogják, holott ezek a tulajdonképeni kártevőket pusztitják. 


(K.G.) Az abnormis időjárás kezd ismét rendes mederbe térni, az Alföldön fellépett gombabetegségről is, amely az egész országban, de különösen a mostanában tulérzékeny tőzsdén nagy ijedtséget okozott, nyugodtabb hangu jelentések érkeznek, hogy a betegség csak szórványosan lépett fel és ahol fellépett is, 5%-nál nagyobb kárt sehol sem okozott.

Ujra éled tehát a remény, hogy a földmivelésügyi miniszter által közzétett természetbecslés meg fog felelni a valóságnak.
Magyarországra, tulnyomóan földművelő államra nézve pedig a jó termés képezi a boldogulás alapját; ha jó termés lesz, jut majd pénz olyan befektetésekre, amelyeket eddig évről-évre halogattak és mégis nagyon fontosak, vagy pedig, ha egyebet nem is várunk tőle, az elszegényedett vidék vagyoni viszonyainak, terheinek rendezéséhez nagy mértékben fog hozzájárulni.