Anglia ezt üzente Németországnak: „Elzárom előled a tengert, hogy ezen keresztül többé semmit ne kaphass. Emiatt nemsokára éhezni fog a német nép és te békéért fogsz könyörgni.”

Németország visszaüzent: „Nekem nincs szükségem semmire a tengeren túlról, mert mindenem van bőségben. Te azonban csakugyan abból élsz, amit hajók szállitanak számodra. Nos miután engem oly gőgösen megfenyegettél, majd gondoskodom róla, hogy ez a szállitás ne menjen olyan simán, mint eddig. Ez év feburár 18-ától kezdve partjaid körül minden hajót, ?......hozhatsz, vagy küldesz valamit, igyekezni fogok elpusztitani.”

Február elején ment Berlinből Londonba ez az üzenet, amely a világháborunak eddig talán legnagyobb szenzációja. Azóta alig van ujságolvasó ember, aki ne találgatná, vajjon képes lesz-e Németország meg is cselekedni azt, amit igért és hogyan fogja csinálni?

Mindenki tudja, hogy Anglia flottája sokszorta erősebb, mint a német flotta. Arról szó se lehet, hogy Németország a nyilt tengeren támadjon. Ezért mindenkinek az a véleménye, hogy Németország buvárhajókkal fogja véghezvinni bámulatraméltó vállalkozását.

De lehetséges-e ez? Hisz Angliának buvárhajója is majdnem háromszorannyi van, mint Németországnak! És az angol buvárhajók bizonnyal szintén nem fognak tétlenül vesztegelni, hanem igyekeznek, hogy a gyengébb ellenséget ártalmatlanná tegyék!

Olyan kérdés került itt a világháboru napirendjére, amellyel szemben igazán megakad a kombináló ész. Nincs itt egyéb, amire támaszkodni lehetne, mint az, hogy Németországnak bizonnyal már készen vannak a tervei Anglia ellen és eszközei sem hiányoznak. A német buvárhajók nem tudtak kárt tenni egyetlenegy német hajóban sem. Mi következik ebből? Nos, ésszerűen csupán az következhet, amit hónapok óta ugyis mindenki sejt: hogy a német buvárhajók kitünőek, az angol buvárhajók ellenben nem érnek semmit.

Ennél nagyobb meglepetést keveset hozott a háboru. Az első buvárhajó 1901 tavaszán készült el, természetesen Angliában. Ez a hajó csak pár óráig tudott a viz alatt maradni. A mérnökök csakhamar tökéletesitették és ma már 108 ilyen viz alatt járó hajója van az angol flottának. Valamennyi majdnem teljesen egyforma. Ha a viz szinén járnak, hasonlitanak a monitorokhoz és körülbelül olyan nagyon is. Személyzetük 20-25 ember. Mikor a buvárhajó le akar merülni, vizet eresztenek néhány rekeszébe, mikor pedig ki akar embelkedni a tengerből, egy gépezet a vizet ismét kiszoritja. Ha ez a gépezet elromlik, a buvárhajó személyzete, ha csak nincs közelben segitség, menthetetlenül elpusztul.

Németország csak pár évvel később kezdett buvárhajókat épiteni, mint Anglia, de ugylátszik, több sikerrel Szinte biztosra vehető, hogy a mai német buvárhajók legnagyobb része teljesen uj rendszerű és kényelmes arra, hogy ne csupán órákig, hanem akár napokig is viz alatt maradhasson. Bizonyság erre az, hogy nem egy német buvárhajó 7-800 kilométerre is elkalandozott már az állomástól és elsülyesztve pár ellenséges hajót, diadallal tért ismét vissza. Az angol buvárhajó szerkezete nem engedi meg az ilyen vállalkozást, ezért aztán vagy az állomásán gubbaszt, vagy a viz tetején cirkál, tehát nem sokkal ér többet, mint az olyan repülőgép, amely csak a hangárja körül mer kóvályogni.

Ha Németországnak csakugyan van olyan buvárhajó flottája, amellyel körülzárhatja Angliát, akkor február 18-ika után a világháborunak uj fejezete kezdődött: pusztulás, emberhalál olyan arányokban, aminőt Anglia még nem látott és aminőről elbizakodott államférfiai aligha álmodtak. Az angol buvárhajó, hiába van belőle 108 darab, csak játékszer, mert hosszabb ideig tartó akcióra nem képes. Ellenben a német buvárhajók, ha kevesebb is a számuk, a tenger igazi rémei, mert ott lesznek, ahol akarnak és akkor, amikor akarnak. A félelmetes, hatalmas csatahajók százai sem tehetnek ellenük semmit: a vizek sötét mélysége biztosabb fedezéket nyújt, mint a szárazföldi csapatoknak a legmélyebb lövészárok. Viszont az a buvárhajó, amely tetszés szerinti ideig rejtőzködve kilesheti a legkedvezőbb alkalmat a támadásra, az nemcsak réme lett a tengernek, hanem egyuttal igazi ura is.

Egy csatahajó épitése két esztendeig is eltart: egy buvárhajó elkészül pár hónap alatt. Nem lehetetlen, hogy Németország a háboru kitörésekor azonnal hozzálátott egy-két tucat uj rendszerü, az eddigieknél nagyobb buvárhajó épitéséhez és hogy ezek fogják szolgáltatni azt a meglepetést, amelyet Németország Anglia számára tartogat. Ezért Tolnai Világlapja, amely a buvárhajókról több izben közölt már ismertetést, ezuttal is tájékoztatni kivánta olvasóit, akik bizonyára nagy várakozással lesik: mit fognak művelni a tenger rémei? Hátha ezeknek fogjuk köszönni Anglia megalázását, aztán békét…