- Ön is kártyázik?
-Csak én kártyázom. Nincs az a kommersz-játék, amit játszanék. Csak hazárdot. Nincs az a hazárdjáték, amit ne játszanék.
- Mondja, mi a rezón az egész kártyázásban. Deczember végén meg fogom csinálni a zárszámadásomat, s akkor furcsa dolgok fognak kiderülni. Mert pontos jegyzéket vezetek a nyereményeimről és veszteségeimről. Nyertem 725,324 koronát mondjuk, ezzel szemben 725,024 korona volt a veszteségem. Vagyis ráfizettem egész évi fix-fizetésemet az Országos Gyarmatárú Bankban, azonkivül a háromszáz koronás remuneráczimómat.
- Szóval, miből élt egész évben olyan nagylábon, boldogtalan ember? Hiszen maga nem tizezerháromszáz koronát költött magára, meg a familiájára, hanem ötvenezret. Nyaralás, őnagyságán uj butonokat láttam, amik unokafivérek között is megérnek ötezer koronát, tizenkétéves lánya mellé vásárolt egy német és egy franczia guvernántot, éjszaka a kártyabarlang elé automobilt rendel, hogy az vonszolja haza elpetyhüdt tagjait, rohitszauerbrunnit iszik a kávéházi teája mellé, mosómedve bundát csináltatott magának, ami dédnagyapák között is megér kétezerhétszázat, megvan őrülve, olyan sokat költ, megvan őrülve, pont annyit költ, mint Weisz Manfréd költhetne, ha akarna, vagy Weisz Salamon lécz-Mackensen, ahogy egy délutáni napilapunk oly találóan elnevezte a hadiszállitókat e héten megjelent egyik számában foglalt vezércikkben. A jó Isten megáldja magát, miből csinálja ezt?
- A differencziából, uram, csakis a differencziából. Az ember egy nap kilenczet üt s mindig parolival, tehát összenyer egy háromemeletes sarokházat, természetesen még a régi értelemben, amikor könyörület nélkül napról-napra stájgerolni lehetett a lakbéreket. Másnap azonban kezd vesziteni. Előbb negyven métermázsa szenet, azután két vágómarhát, egy tuczat czipőt, s végül egymásután egy ablakot a Tárnok-utczában a koronázás alkalmával, egy kijárást a földmivelésügyi miniszteriumban, egy tizholdas konyhakertet, majd egy összegben egy háromemeletes sarokház felét. Már kész ráfizetésben hatezer korona mutatkozik. Közben azonban egy okos ember megveszi a butont, a bundát, a két guvernánsot, abonnál az autótaxisnál és a borbélynál.
- A matematikai alapigazságok tehát gyermekszédítő dajkameséknek bizonyulnak. Érdekes mesterség a hazárdjáték.
- S mily kitünő e háborus nemzetgazdaság szempontjából…
- Csak egy példával fogom illusztráláni.
Tegnap történt csak meg, hogy egyszerre tiz darab tízkoronás arany és husz darab ezüst kétkoronás került egyszerre a zöldasztalra. Képzelje, mekkora haszon ez most az államnak, amikor igy előkerülnek ezek a trezaurált valuták.
- És hogyan kerültek elő?
- Én adtam a bankot és az összes poentőrök leégtek. Kénytelenek voltak legféltékenyebben őrzött utolsó pénzdarabjaikhoz nyulni, amiket kabalának, fétisnek tettek félre és szivük fölött rejtegettek a háború kitörése óta.
