Az olaszok már érzik hitszegésük átkát, mert vereséget vereség után szenvednek vitéz csapatainktól. Legjobban az "alpini"-akban, az alpesi vadászokban bíznak s íme, megtörtént az, amiről még álmodozni sem mertek: magyar katonák, akik talán még nem is jártak eddig soha hegyi utakon, különb alpesi vadászoknak bizonyultak, mint maguk az olaszok.
Az olasz alpesi vadászok, a "alpini"-k csapata 1872-ben még csak tizenöt századból állt, ma azonban már hetvennyolc ilyen század van kiképezve a hegyek közt való harcra. Mindég az Alpesek között gyakorlatoztak s a háboru megkezdésekor is róluk szóltak először a haditudósítások, őket futamították meg először vitéz katonáink, akik hamarosan megtanulták a helyek közt való gyors mozgást is. Az olaszok megdöbbenve láthatták, hogy mennyire megcsalódtak az alpinikban, Ezeken kivül a bersaglieri-csapatnem a legnépszerűbb Olaszországban. Ez az olasz gyalogság gerince: mellette a carabinieri-csapatok a leghíresebbek, amelyek csendőrszolgálatot és határvédelmi szolgálatot teljesítenek.
Az olasz lovasság nem számíthat modern harcban s habár a tisztikarban sok az ügyes lovas és a jó sportember, az olasz lovasokon azonnal meglátszik, hogy nem lóra termett népből kerültek ki. Hozzá sem lehet őket hasonlítani a magyar huszárokhoz. A tüzérség kiképzésére nagy gondot fordítottak az olasz hadseregben s tisztjeik a torinói tüzérségi akadémiából kerülnek ki. Az olasz hadsereg békében tizenkét hadtestre, háboruban pedig négy hadseregre oszlik: Róma, Nápoly, Verona és Milánó a székhelyük.
Egy-egy hadseregben van három-négy hadtest, egy lovas hadosztály, egy nehéz tábori tüzérosztály, továbbá megfelelő műszaki csapat, egészségügyi intézmény és lőszer-oszlop. Egy gyaloghadosztály tüzérezred öt ütleget, egy árkászszázad, egy hídászszázad s ezekhez csatlakoznak még az egészségügyi és más szükséges intézmények.