Bethlen István gróf miniszterelnök legutóbbi nemzetgyülési beszéde ismét a közérdeklődés középpontjába állította a titkos társaságok problémáját. Munkatársunk utánajárt, hogyan hívják ezeket a titkon társaságokat, kik a tagjaik, mi a céljuk, hogyan működnek és több oldalról szerzett megbízható információkat rejtelmes belső életük felöl.

- Ezidő szerint - mondották informátoraink - még mintegy kilenc titkos társaság működik. Ezek között legnagyobb: a Magyar Tudományos Fajvédő Egyesület, amely „Etelközi Magyarok” név alatt végzi munkáját. Az utóbbi időben a társaság az „Ex” nevet vette föl, mert előbbi neve már túlságosan ismertté vált.

- A szervezet még 1920-ban alakult Feilitzsch Berchtold báró. Gömbös Gyula, Ráday Gedeon gróf, Zsilinszky Endre, Pálóczy Horváth István. Eckhardt Tibor és Pröhle Vilmos vezetésével. Az „Ex” legfelsőbb vezetősége mondhatni hetenként ülésezett a Move Podmaniczky-utcai székházának egyik intim helyiségében és hetenként adott tagjainak utasítást, hogy a közéletben előforduló eseményekkel kapcsolatban milyen álláspontra helyezkedjenek. Ezelőtt négy-öt évvel az „Ex” virágzása idején hatezer tagja volt ennek a titkos társaságnak, ez a szám azonban az idők során folytonosan csökkent.

- Ennek legfőbb oka az volt, hogy Héjjas Iván és Prónay Pál a nyugat magyarországi akció idején kiléptek a titkos társaságból, mert az „Ex” a nyugatmagyarországi mozgalom főparancsnokságát el akarta venni Héjjastól és Prónaytól, amire ők megtagadták az engedelmességet és arra való hivatkozással, hogy katonai esküjük fontosabb, mint a titkos, szövetségnek tett eskü, otthagyták Gömbösékat. Ettől kezdve a titkos szövetség nem végezte az ezelőtti szervezett munkát, azonban keze így is elért, különösen politikai kérdésekben, az ország minden részébe. Az ”Ex”-nek alapszabálya és ügyvitele nincs, a tagok a legteljesebb titoktartásra egész életre kötelező esküt tesznek.

- Az „Ex” arra is vigyáz, hogy a, társadalmi érintkezés során tagjai egymást fölismerhessék, ugy azonban, hogy erről idegen ne vehessen tudomást. Éppen ezért bevetették az ugynevezett
szabadkőműves beszédet. A jel az, hogy a fölesketett jobbkéz középső ujját mellénye második gombja közé dugja s ezzel jelzi, hogy ő „bajtárs” Az „Ex” vidéki csoportjai közül a legerősebb a kecskeméti, a hatvani és a szegedi. Az „Ex”-en kívül nyolc titkos szövetség végez állandó munkát, mégpedig az Árpád-tábor, Hármashalom, L. társaság (Egyetemi tanárok és magántanárok szövetsége). Kettős Kereszt Vérszegénység. Turul (nem azonos a főiskolák szövetségével) Honszeretet, Nemzeti Liga ét Szentkorona Szövetség.Ez utóbbi nem azonos a nemrég alakított legitimista szervezkedéssel.

Kimondotta még informátorunk, hogy Prónaynak és Héjjasnak az „Ex”-ből való kilépése után öt titkos szervezet legfelsőbb vezetősége egy uj titkos társaságot alakított. Ez a „főszövetség”
a legbefolyásosabb titkos „vezér”-társaság.