Az országos meteorológiai és földmágnességi intézet Ó-Gyallán

1900 | Október

Szép ünnepély színhelye volt a közel mult napokban Ó-Gyalla, a kies komárommegyei község. Szeptember 30-án avatta fel itt dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter a magyar kir. országos meteorológiai és földmágnességi intézet diszes obszervatóriumát meghivott előkelő közönség s az intézet tisztikara jelenlétében.

Rendszeres meteorológiai megfigyelések már a mult század végén történtek hazánkban, s még inkább a jelen század első felében; 1870-ben már országos intézete is van a meteorológiának, de mind a mai napig nem volt obszervatóriuma, a hol ezt a fiatal tudományt a kor szinvonalán álló műszerek segitségével művelhették volna. Mamár ez is van, és pedig oly berendezéssel, hogy miben sem áll mögötte a nyugot-európai hasonló czélú obszervatóriumoknak.

Régebben többnyire csak a csillagvizsgálókban végeztek mellékesen meteorológiai megfigyeléseket is; később, igy nálunk is a régi budai egyetemi csillagvizsgáló-intézetben. A negyvenes években már ezek a megfigyelések lettek az intézet fő teendői, a mely e szerint abban az időben valóságos meteorológiai obszervatóriumnak volt tekinthető.

Ez a meteorológiai állomás az akkori budai királyi palotában, egy toronyszerü épületben volt. Az 1815. évben új csillagvizsgáló épült a Gellérthegyen, de az 1849-iki események folytán e csillagvizsgáló épület is elpusztúlt. És talán még ma sem volna állami csillagvizsgálónk, ha európai nevü csillagászunk, dr. Konkoly Thege Miklós szépen berendezett ó-gyallai magáncsillagvizsgálóját az államnak nem ajándékozza. Ebben a jónevü intézetben a meteorológiával is foglalkoztak eleitől óta. Az ide vonatkozó megfigyelések 1867-ben kezdődtek Konkoly Miklós saját műszereivel.

Az észleléseket eleinte a bécsi meteorológiai intézetnek küldték, mígnem 1872-től fogva az 1870-ben alapitott magyar kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet évkönyveiben tétettek közzé többi meteorológia állomásaink adataival együtt. A 70-es években már mindazt megfigyelték Ó-Gyallán, a mit abban az időben a meteorológiai állomásokon megfigyelni szokás volt. Megfigyelők rendszerint a csillagász-asszisztensek, 1883-tól fogva pedig Farkas Ede, ma az új obszervatórium egyik tisztviselője.

1876-ban, már mágneses deklináczió- és intenzitás-megfigyelések is történtek Ó-Gyallán. A földmágnességi megfigyelések időközben megszakadtak ugyan, de utóbb mind nagyobb gondot forditottak ezekre, mígnem 1890 szeptemberében dr. Konkoly Thege Miklós neveztetvén ki a magyar kir. országos meteorológiai intézet igazgatójává, ezek a megfigyelések is rendszeresíttettek.

Konkoly hamar észrevette, hogy a főváros folyton növekvő forgalmával, utóbb elektromos vasútjaival minden finomabb földmágnességi megfigyelést lehetetlenné tesz, mert a megfigyelő állomástól több kilométer távolságban elrobogó elektromos kicsi is már nyugtalanságba hozza a finomabb mágneseket; azért mindjárt igazgatói működése elején elvitte a földmágnességi műszereket ó-gyallai parkjába, a hol azok csendben és nyugalomban működhettek tovább egy külön e czélra épített házikóban.

Az 1890. év egyébként is uj korszakot nyit a meteorológia hazai történetében.
Konkoly európai szinvonalra kivánta emelni a intézetet; de rövid tiz év után mit tapasztalunk? A mai személyzet az akkorinak mintegy nyolcszorosa, az intézet költségvetése megsokszorozódott, egy évkönyv helyett már hármat ad ki, s e mellett időhöz nem kötött kiadványain kívül már 1891 óta naponta térképes időjárási jelentést ad. Végre az elmult tiz év lankadatlan fáradozásainak gyümölcseűl megnyilt az intézet díszes obszervatóriuma is Ó-Gyallán.

Nagy haladás ez tiz év alatt, nagyobb, mint a mire a legvérmesebb reményekkel is számithattunk; méltán dicséri tervezőjének fáradhatatlanságát s törvényhozásunk és földmívelési miniszterünk áldozókészségét.