Elfelejtett mártírok és igazolt bűnösök keserű története

Vasárnap urnák elé járul az ország népe, hogy az első igazi szabad választáson hitet tegyen a demokrácia mellett. Úgy érezzük, a választás előestéjén meg kell emlékeznünk az elmúlt rendszer átkos választásairól, amelyeken a szuronyok dirigáltak. Meg kell emlékeznünk, még pedig abban a formában, hogy visszatekintve a keserű múltba, idézzük a Független Kisgazdapárt és a demokrácia nyolc hősi halottjának emlékét, halálának történetét. Ennek a nyolc halottnak az emléke és a története adja meg legélesebben és legjobban a kontrasztot ahhoz, hogy mi volt és mi van ma.

Tíz perc késés

1935. szeptember 10. Választási harc folyik a gyomai kerületben. Választási harc a terror minden eszközével, csendőrszuronyokkal, szolgabírákkal, a hatalmat aljasul kiszolgáló tisztviselőkkel. A hivatalos jelölt a sorsjegypanamista Rubinek István, akit a kormány pártja minden erejével támogat. Vele szemben a Független Kisgazda Párt tisztakezű, komoly harcosa: Andaházy-Kasnya Béla áll.

A Kisgazda Párt annak ellenére, hogy még a nyílt választási rendszerben vagyunk, előreláthatóan legyőzhetetlen a kerületben. Választási gyűlésein mindenütt hatalmas tömegek tesznek hitet a Kisgazdapárt eszméi mellett. Így ezen a napon, 1935 szeptember 15-én Endrődön gyűl össze a magyar falu népe, hogy meghallgassa jelöltjét.

Némán, komolyan várakozik a tömeg. A közönség mellett csendőrszuronyok villognak, a csendőrök előtt Bakos szolgabíró sétál. A kitűzött idő már elmúlt, még pedig pontosan tíz perccel, amikor beérkezik Andaházy Kasnya Béla autója. Bakos szolgabíró röviden és nyersen közli, hogy a gyűlés megtartását nem engedélyezi, annak ellenére, hogy a gyűlésre megvan a szabályszerű engedély. Indoklása egyszerű és aljas: a gyűlést nem kezdték el idejében.

Elvész az alispán

A nép felszisszen erre a mérhetetlen szemtelenségre. Andaházy-Kasnya Béla türelemre inti az embereket, azonnal hívja a belügyminisztériumot. A belügyminisztérium közli a jelölttel, hogy a gyűlést megtarthatja, és erről azonnal értesítik a megye alispánját, aki majd utasítja a szolgabírót.

Negyedórás csendes várakozás következik. Bakos a belügyminisztériumi telefon hatása alatt idegesen járkál fel-alá. Az alispán, Márki Barna, nem jelentkezik. Andaházy felhívja az alispánt. Közlik vele, hogy a megyeházán nem lelik az alispánt, Andaházy a helyettest kéri. A helyettes, a vármegyei főjegyző, azt mondja a telefonba, hogy ő ebben az ügyben nem dönthet, és ebben nem szól bele.

Andaházy felkéri Bakost: lépjen érintkezésbe a belügyminisztériummal. Bakos ezt megtagadja és el akarja hagyni a gyűlést. A nép türelmetlenül áll, amikor Bakos kiadja az újabb parancsot a csendőröknek, oszlassák szét a tömeget. A csendőrök felsorakoznak a községháza előtt, elhangzik a parancs:
- Tölts!
A fegyverek élesen kattannak. A nép kiabálni kezd:
- Az engedélyt várjuk! Az engedélyt várjuk!

Tűz!

A tömeg nem mozdul. Elhangzik az újabb vezényszó:
- Tűz!
Eldördülnek a fegyverek. Négy férfi és két nő azonnal meghal. Az egyik nőt Andaházy-Kasnya Béla mellől, autója sárhányójáról lövik le. A csendőrök is sápadtan állnak. Az egyik kilövi a teljes tölténytárat a tömegbe. Fejveszett menekülés kezdődik. Egymást tapossák az emberek. Tizenheten sebesülnek meg: az egyik súlyosan sebesült még aznap este meghal, reggelre követi a nyolcadik is. A sebesültnek még az éjjel le kell amputálni a lábát.
Gyurics Bálintné egyszerű parasztasszony. Timár Miklósné, egy kőmívesmester felesége, Polányi Józsefné, egy fuvaros felesége, Prinóczki István kertész, Farkasinszky János kosárfonó, Tímár Vince földmunkás, Gellai István cipész és Kovács Lajos, egy egyszerű béresgyerek maradnak holtan ebben az ütközetben, amelyet a csendőrség és a szolgabíró vívott a fegyvertelen és hallgatag néppel.

A „hivatalos” megtorlás

Az eljárás természetesen megindul. Bakos szolgabírót „súlyosan” megbüntetik: két évre eltiltják az előléptetésről. De a két év le sem telik, már vármegyei főjegyző, majd orosházi főszolgabíró. A csendőrök közül senkit meg nem büntetnek, hanem szépen lassan és kényelmesen más vidékre helyezik át őket, kivétel nélkül mindegyiket jobb beosztásba.

Az áldozatok hozzátartozói pert indítanak a kincstár ellen, mire a kincstár – Antal István igazságügyi államtitkár utasítására – perbe fogja Andaházy-Kasnya Bélát. Andaházy-Kasnya Béla azonban vállalja az egész kockázatot, még azt is, hogy mint képviselőjelöltet kitiltják a választókerületből öt évre és eljárást indítanak ellene nyolc ember halála miatt. A gyulai törvényszék Andaházy-Kasnyát elítélni nem tudja, felmenteni nem meri, így hát ötszáz pengő pénzbüntetést szab ki rá.

A szegedi tábla már aljasabb, mert négyhavi fogházra ítéli Andaházyt. Az ítéletet úgy hozzák meg, hogy Andaházy Kasnya törvényes úton ne tudja kideríteni igazát. December 23-án hozzák az ítéletet, akkor, amikor tudják, hogy karácsonyra amnesztia jön. Andaházyt tehát elítélik, de fellebbeznie nem lehet, mert közben amnesztiát kap. Aljas jogi játék, ami azt célozza, hogy a bűnösséget ráhárítsák Andaházyra, de azért az igazságnak is elég legyen téve annyiban, hogy ártatlanul bűnhődnie mégsem kell. Antal István közbelépésére az áldozatok hozzátartozóival is sikerül kiegyezni.
De a kerület képviselője a sortűz ellenére is Andaházy lesz!

Bakos urat igazolták

Ezzel a történetnek vége is lenne, a nyolc egyszerű embernek, a nyolc hősi halottnak igazságot szolgáltatott az idő, amely most a mi célkitűzéseinket igazolta. Sokan haltak meg amiatt, mert nem látták olyan tisztán a helyzetet az ország felelős vezetői, mint ez a nyolc halott, aki tíz évvel ezelőtt hitet tett már életével a demokrácia mellett. Igazi hősi halottai ők a nemzetnek.
A dologhoz azonban hozzátartozik az, hogy Bakos szolgabíró urat igazolták, sőt majdnem főjegyző lett belőle Gyomán.
Akinek köze volt az endrődi véres választásához, az nem lehet Magyarországon sem igazolt, sem felmentett. Az igazságügy miniszter ezután a cikk után bizonyára gondoskodni fog arról, hogy az endrődi halottak hozzátartozói így is elégtételt kapjanak a demokráciától.
Mi pedig a választáskor hajtsuk meg egy pillanatra a tiszteletnek és a megbocsátásnak zászlaját Gyurica Bálintné, Timár Miklósné, Pripótzki István, Farkasinszky János, Polányi Józsefné, Timár Vince, Gellai István és Kovács Lajos emléke előtt.