Év végi áttekintés
Az idén minisztereink és királyaink többször voltak életveszélyben, mintsem egy jól nevelt emberhez illenék. Ami a változatosságot illeti, nem lehet panaszom. A palettán szerepel lesből támadó kertész, lifttel machináló liftkezelő szolga, egy darab árbocrúd, ki lesújtani készült és a többi és a többi. Ezt a fonalat bár felvettem, nem áll módomban folytatni, mert az idei nyerteseinkre kell összpontosítanom. (felsőbb utasítás)
Nézzük tehát ez évi dobogósainkat! Díjkiosztó gálánk ezennel kezdetét veszi.
Az 1901-es év aranyérmese lett az utolérhetetlen Draga Masin uralkodóné. A harmincas éveiben járó asszony éppen 16 hónapja várja a kis trónörököst, szemrebbenés nélkül. Személyiségének sajátosan bájos vonást kölcsönzött, hogy a gyermekáldást egyes pletykalapok szerint nem feltétlenül természetes úton gondolta el. Czélozgatok itt a gyerekcsempészetről felröppent hírre. (Nagy csalódást okozott ez a Petrovicsné!!!)
Ezüstérmesünk a nagylelkű, túrós csuszát - nemlátott Papp István. (Már megint egy Papp!) Országomat egy lóért, örökségemet egy túróscsuszáért...(Eladott örökség egy tál túróscsuszáért)
Bronzérmet kapott Szalay Imre. A képviselő úr viszonya az állatokhoz példásnak mondható, a herczegovinai mackókalandja pedig egyszerűen gyönyörű.” bort és gyümölcsöt adott neki, saját ágyába fektette” (Mérges majom)
Különdíjasok pedig mindazok, kik márciusban az újságírók szabadságlakomáján részt vettek, és áldomást ittak a sajtószabadságra, elsőnek köszöntve őfelségét, ennek az alkotmánynak „koronás őrét”
A díjkiosztót ezennel befejezettnek tekintem. Reklamációt elfogadok, de figyelmen kívül hagyom.
Majd el felejtettem; Ne feledjék, együtt írjuk a történelmet!
