Windischgrätz Jóska, Sobri Lajos és természetesen Zorro
- rövid reagálás egy rövid cikkre -

Engedtessék meg nekem, hogy a címet feloldjam egy negyedik névvel: Ambrus Attila. Nem is oly régen (nyilván neki soknak tűnik), éppen tíz éve kapta meg a 17 éves börtönbüntetését. Bankrablásaiból 142 millió forint gyűlt neki össze, ami nem is sok, ha néhány mai „üzletemberünk” bankszámlájára gondolunk. Csak mintegy mellékvágányként morfondírozok: vajon milyen módszerrel jöttek össze azok a vagyonok? Maradjunk csak Ambrus Attilánál, aki bevallotta.
Ambrus Attiláért egy ország szurkolt, a rendőrökön és az „intelligencián” kívül szinte mindenki az ő győzelmét várta. Várták, hogy a bűntett helyszíne környékén megjelenjék a whiskys pohár. S ha ez megtörtént, megdobbant az átlagemberek szíve. Népi hős lett, mint Sobri Jóska, Rózsa Sándor, Vidróczki Márton… Pedig…
Olvasom: 1926 októberében mozgalom indult, hogy „Budapest tízezer vezető polgárának” aláírását megszerezve „kegyelmi kérvényt terjesszenek a kormányzó elé” a frankhamisítási pör két fővádlottja, Windischgrätz Lajos őrgróf és Nádosy Imre (volt) országos rendőrfőkapitány megmentése érdekében. Ők és társaik 30000 darab, ilyen-olyan minőségű francia frankkal próbálták… Mit is? A közgazdászok egyöntetű véleménye, hogy ezzel nem lehet megingatni egy ország gazdaságát. Tudtommal a népes bűnöző gárdában egyetlen közgazdász nem volt, de volt egy téveszme! Egy olyan tévhit, amit generációk során sem lehetett kiirtani: Trianont a franciáknak köszönhetjük! Ezért választották ezt a pénznemet! Minő, a magyar nemességet olyannyira jellemző naivitás! A cikkíró megjegyzi: „Az akció a bajtársi szövetségekből indult ki, az Ébredő Magyarok Egyesületének támogatásával.”
Rövidséget ígértem! Ugyan még nincs meg a kuriai ítélet, de elárulhatom, hogy Windischgrätz négyéves büntetését jórészt szanatóriumokban és szállodákban töltötte le, Nádosyt három és fél évre ítélték, de Horthytól kegyelmet kapott. Vajh miért? (Talán megrettent a 100000 aláírástól?)
Sobri Jóska egy katonákkal folytatott harcban, látva helyzete reménytelenségét, szíven lőtte magát, Rózsa Sándor tüdőgümőkórban halt meg a szamosújvári fegyházban, Vidróczkit egyik bandatársa ölte meg Mátraverebély határában. Ambrus Attila, ha továbbra is ilyen jól viselkedik, meglehet, hogy 2016 helyett már 2012-ben szabadon engedik.
Zorróval jelezni akartam, hogy nem kizárólagos magyar jelenséggel állunk szemben.
A többi említettről semmit nem tudok s nem is akarok, amíg… esetleg…
Tánczos G. Károly