- Bekapcsoljuk a rádiót, lesz a déli harangszó!
- Kezdődik a déli krónika?
- Várj, majd én, mert ti elrontjátok!
- Én nem rontom el papa, a három gomb közül az elsőt kell eltekerni!
- Tudod milyen régi ez, még '60-ban vettem a Mojzeréktól!
- És akkor te hány éves voltál?
- Sok! Ötvenhét!

- Én meg öt vagyok!

- Na, hadd lássam, hogy kapcsolod be!
- „Kossuth Rádió Budapest! Híreket mondunk!”

A huszadik század nagy technikai vívmányai közül kétségtelenül a rádió örvend a legnagyobb népszerűségnek és dicsekedhet a legnagyobb elterjedéssel.

A londoni nagy rádió-kiállításon bemutatták Marconi első gépét, amely előtt bizonyos megilletődéssel állt meg az érdeklődő közönség. Hiszen azzal a jelentéktelen kis gépecskével folytatta Marconi első kísérleteit 1895-ben Bolognában, apja kertjében és ez volt az első állomás a rádió sikerdús útjain.

Azt azonban semmiképp se higgyük, hogy egyetlen feltaláló ajándékozott meg bennünket az ihlet egy istenadta percében - talán anélkül, hogy maga is tudná, mit tett vele - a drótnélküli hírközlésnek manapság használatos módjával.

Talán nem árt megjegyeznünk, hogy a drótnélküli alatt a továbbiakban kizárólag a szerveinkkel nem érzékelhető elektromágneses hullámokon alapuló megoldások valamelyikét értjük.

A kényes drótvezeték szerepét tehát elektromos hullámok veszik ebben a rendszerben át. Hogy mi az elektromos hullám és hogyan jöttek rá létezésére, arról talán csak annyit, hogy a múlt század utolsó harmada óta a fizikusok a fényt és a villamosságot közeli rokonságban levő tüneményeknek tartják. 1888-ban sikerült is Maxwell angol fizikus feltevését kísérletileg is igazolni.

Ez a nagyfontosságú lépés egy kiváló német természettudós: Hertz Henrik nevéhez fűződik. Kimutatta ugyanis, hogy az elektromosság épp úgy hullámmozgáson alapszik, mint a fizikai jelenségeknek egész sora. A fénnyel, és nem pl. a hővel vagy a hanggal való összekapcsolását pedig az a körülmény indokolja, hogy az a közeg, mely e hullámokat továbbítja, mindkét esetben ugyanaz.

Tudniillik rejtélyes, a maga valójában máig sem ismert megfoghatatlan valami: az éter. Ha az éter rövidebb, de gyorsabb hullámokat vet, akkor fénnyel, ha pedig hosszabb, ám számra nézve kevesebb hullámok keletkeznek benne, akkor elektromossággal van dolgunk.

Magyarországon az első sajtó hírszolgálati állomás - amely ma is, 1928-ban működik - fél kilowattos, de a csepeli broadcasting-állomást, amely a rádió előfizetők részére először szolgáltatott rendszeres magyar műsort, már 2 kilowatt adóenergiára rendezték be.

A drótnélküli telefonállomás berendezése nagyjából a következő: Jobbkéz felől van a felfogó, vagyis a vevőkészülék, az úgynevezett: „audion”, balkéz felől a küldő vagy az adókészülék a mikrofonnal és a rendes hangtölcsérrel. Középütt van egy Morse-billentő, a melynek segélyével, a mikrofon kikapcsolása után, épp úgy, mint a rendes drótnélküli távírókészüléknél, Morse-féle távírójeleket lehet továbbítani.

A tudás hatalom. Minél magasabb az általános szellemi nívója egy népnek, annál sikeresebben tud a konkurrenciával megbírkózni és annál jobban fog az egyes ember érdeklődni mások véleménye iránt. Egy föltétele van a dolognak: Közkinccsé kell tenni 1929-ben nálunk is a rádiótelefont!

Szemenyei Márta