Az iskolai nyelvtanórák ősrégi példája a nyelv változásának jellemzésekor az, hogy a változások nem elvágólag mennek végbe, hiszen az nem fordul elő, hogy nagypapa és unoka ne értse egymást a nyelvi eszközeiben (egyéb indíttatású meg nem értésre nem vonatkozik).

A főváros költségvetése című cikkről az jutott eszembe, hogy a pénzügyekre is alkalmazható ilyképpen: a gyakorlott és a kezdő pénzügyesek is megértik egymást, a pénzügytechnikai eljárások így hagyományozódnak nemzedékről nemzedékre. Mert amilyen megoldásokkal 1912-ben egyensúlyba hozták a költségvetés bevételi és a kiadási oldalát, azokkal ma is találkozunk.

Mivel bőven jutottak eszembe párhuzamok, próbát teszünk: aki ráismer valami hasonlóságra, azonosságra az alábbi pénzügyi trükközésekből, vagy itt nem említett, ám nyilvánvaló költségvetési manipulációval találkozott, írja le. Tulajdonképpen csak játszásiból, mert itt nyilvánvalóan költségvetési tradíciókról van szó. Nem mellesleg ezt a játékot a civilszféra öntevékeny továbbképzéseként is felfoghatjuk.

„Mindenekelőtt feltünik, hogy a kiadásoknál nagy hiány mutatkozik.
Amig ugyanis a legutóbbi években a rendes kiadások és a rendes bevételek egyensulyozták egymást, addig az 1913. évi előirányzat a rendes költségvetésben 2,946.366 K deficitet mutat. Ezt a hiányt a főváros budget-csinálói ugy egyenlitették ki, hogy a rendkivüli előirányzatba ugyanily összegü felesleget állitottak be, amely nagy részben az előbbi években felgyülemlett pénztári készletekből, azonkivül pedig a jövő évben felveendő 120 millió koronás kölcsön interkaláris kamataiból kerül ki.

Az csak természetes, hogy egy ilyen alapokon felépitett költségvetés szolidságra egyáltalán nem tarthat számot. Mert ahhoz igazán bátorság kellett, hogy a főváros urai a mostani nagy gazdasági stagnáció mellett, amidőn az épitkezés a fővárosban csaknem szünetel és amidőn a kereseti források egy része ugyszólván kiapadt, – az egyenes állami adó utáni községi adópótlékot 2 millió K-val, a házbérkrajcárokat pedig 0.6 millió koronával magasabban irányozzák elő. Vagy talán a községi adókat megint fel akarják emelni, amivel a választásokra való tekintettel nem mertek kirukkolni?

Az is rövidlátásra vall, hogy a telekátirásokból származó illetéket 2.2 millió K-val, vagyis az eddiginél 0.1 millió K-val magasabban irányozták elő. Mindenki tudja, hogy a teleküzlet most teljesen stagnál és hogy az ebből származó bevételek az eddigi összegen lényegesen alul fognak maradni.

Ahhoz pedig már igazán vakmerőség kellett, hogy az épitési illetékeket 0.9 millió koronával, vagyis oly összeggel vegyék fel, mint az 1911-iki rekord-esztendőben, amidőn az épitkezés igazán óriási arányokat öltött.

A kiadások az előző évvel szemben 9.4 millióval emelkednek.
Ennek jó része az adósságok kamataira esik, ahol 3,961.567 K többlet mutatkozik, ami bizonyitja, hogy a főváros tanácsának müködése első sorban az adósságcsinálásban merül ki. Ebben a tekintetben Budapest az első helyen áll Európában. Három év alatt 270 millió K az uj adósság! Azt hiszszük, fővárosunk ezzel megteremtette az adósságcsinálás rekordját.

A közoktatási kiadások 1,401.011 K emelkedést mutatnak. Ez az egyetlen tétel, amit a főváros javára irhatunk.

Annál sajnálatosabb a közigazgatási személyzeti kiadásoknak 415.032 K-val való emelkedése, amit első sorban 106 uj állásnak a kreálása idéz elő. Mi ugy látjuk, hogy a főváros még jobban szenved a bürokratizmus tultengésének nyavalyájában, mint az állam. Itt feltétlenül orvoslást kell keresni, annál is inkább, mert beavatottak szerint az uj fizetésjavitási és nyugdijszabályzat értelmében a személyzeti kiadások a legközelebbi években, évenkint legalább egy millió K-val fognak növekedni még akkor is, ha egyetlen egy uj állás se szerveztetnék.

Látjuk tehát, hogy mig a szükségletek, azonkivül, hogy nagy arányokban emelkednek, mindinkább az állandóság jellegét öltik magukra, addig a fedezésükre hivatott bevételek igen jelentékeny része renkivüli, tehát változó természetü. Ezt a kedvezőtlen helyzetet eddig csak kölcsönökkel tudták egyensulyozni.

A jövő évben felveendő 120 milliós kölcsönre már az idén 50 millió előleget vettek, másrészről pedig a 120 millióra már 102 millió beruházás kezdetett meg. Minthogy pedig a nagy inveszticiós programm 400 millióról szól, az adósságcsinálás előreláthatólag vigan fog tovább folyni.”

Indulhat a játék!