Szeretem olvasni ezeket a néha patetikus című régi cikkeket.

Most például megfogott az, miként képes a saláta diadalt aratni.
Mert ugye a nándorfehérvárit mégis csak marcona harcosok érték el, akikért ugye még a harang is szól. Alig voltak pár ezren, és a törököknek annyi. Na de a saláta?

Persze, hogy Nagykőrösről az is magyar.
És a maga módján úttörő is, hisz nem volt tipikus a magyar parasztok körében a zöldségtermesztés. Bezzeg a bolgár kertészek! Azok tudták. De ez a cikk kiemeli, hogy magyar az a saláta, és több waggonnyi. És nemcsak Pestet, de Bécset is beveszi, sőt eljut Európa több országába is. Gondolom, ráadásul nem fonnyadt, hanem ropogósan zöld.

Tényleg tisztelet illeti a nagykőrösi asszonyokat, hogy ők indítottak támadást 17 millió 100 ezer salátafejjel Bécs és egész Európa felé. Nem hagyták lebeszélni magukat a zöldségtermesztésről, nem adták át a terepet például a bolgároknak, és nem várták meg, hogy a szembejövő waggonok hozzanak amarról ilyen-olyan salátácskákat.

Nem spekuláltak földalapú támogatással.
Dolgoztak. És salátájuk csatát nyert. Sőt, diadalt aratott Európa felett. De miért nem szólnak a harangok?