Dtum
Login with Facebookk
Blog
2008|06|22

Kinek a pénzén?

Szerző: Szabóné Fricska Anna

Alkalmazottként mindig is izgatott a kérdés, hogyan gyűlhetnek össze akkora vagyonok, amelyek a hozzám hasonlóak több száz vagy több ezer évnyi jövedelmével ér fel. (Az évek száma értelemszerűen a vagyon nagyságának és a személyes jövedelemnek függvénye.)

Ha az olvasó arra gondolna, hogy ismét egy irigykedő kicsinyes sirámait fogja olvasni, nagyon téved. Elég öreg vagyok már, jól érzem magam; szemlélődöm a világban, időnként összeérnek a tapasztalás szálai. Pláne szerencse, ha a múlt is ráerősít a maga módján.

1911-ben „a Magyar Daimler automobil rt. motorgyárat óhajt Aszódon felállitani.” Azért itt, mert kedvező munkaerőt remél a javítóintézettől. A munkásházak építéséhez és a munkásviszonyokkal kapcsolatos kiadásokhoz állami támogatást vár.

A gazdaság szereplői nem hagyták magukat:
„… különösen az olcsó és állandó munkaerő elég nagy és sok előny ahhoz, hogy hasonló vállalatokban aggodalmakat keltsen föl a versenyképesség szempontjából. És igy az aradi Westinghouse- és az aradi Waggongyár beadványnyal fordult az igazságügyi miniszterhez, hogy utasitsa el a Daimler-gyár kérvényét.”

Most 2008 júniusában gazdasági életünk nagy híre, hogy a Daimler-Benz döntött: Kecskemétre telepít egy Mercedes-gyárat. A kormány nem közöl pontos adatot, a sajtó találgatja a beruházás összegéhez viszonyítva a szubvencionálás összegét, 40 milliárd lehet.

Vissza is kanyarodhatunk a címbeli kérdéshez, hogy ti. miből szubvencionál az állam? Igen kevés ehhez a saját bevétele, jórészt befizetett bevételekkel gazdálkodik az államháztartás. Egyszerűen szólva – mindenféle befizetéseinkből – egy jókora tétel magánvállalkozás támogatására használtatik fel.

Ez a vállalkozás előnyös a térség számára a foglalkoztatottságtól a világhírnévig, de mégiscsak arról van szó, hogy a befektetésnek ezt a részét nem a Daimler-Benznek kell kipengetnie, miközben az erre a részre eső haszon nem vándorol vissza a államhoz.

Később majd adózik, így állítólag 4 év alatt megtérül.
Ám mi lett volna, ha szubvenció nélkül válna adóalannyá? Az lenne a tiszta haszon mindenkinek, kivéve a befektetőt.

Amúgy nincs bajom a Mercedesszel. Jó autó. Én is szeretem.

Megosztás:

Jelenleg 8 hozzászólás van a cikkhez.
Hozzászólás írásához kérem jelentkezzen be! Amennyiben még nem felhasználónk, regisztráljon az oldalunkon!
Avatar
tittián
Érdekes téma... Engem is elgondolkodtat... A bejelentés előtt néhány nappal autózás közben rádióztam. A téma a Hankook beruházás volt. Az volt a fő probléma, hogy a sokszor támadott beruházás megérte-e? 1000 munkahelyet ígértek és ehhez "kaptak" 10 milliárdot. Az volt a szakértők véleménye, hogy ez túlzott támogatás, és ez akár a piac jelentős befolyásolása is egyben. Ehhez képest a Mercedes beruházásnál 2 dolgot ígérnek, illetve hallani: 1. 2500 munkahely 2. kb. 10.000 főnyi beszállítói kapacitás Én személy szerint nem értem. 1. Ha a Hankook esetében a 10 mFt/munkahely sokallott, akkor a Mercedes beruházásra 2500 munkahelyre adott 25 milliárd (média info) ugyanannyi. Nem? 2. A Mercedes, azért mert "ide költözik" nem valószínű, hogy a már eddigi beszállítói kapcsalatait "csak úgy" lecseréli; a Mercedes annál jobb minőségűnek tűnik, még laikusként is. De: Hajrá Géza bácsi! Tessék pályázni! Hátha kell a hatos csavar! Van még egy kérdés, de erről nagy a csend: adómentesség+kedvezmények? Elnézést, ha néhányak számára kissé szkeptikus vagyok, de max. ez is a mi autónk lesz! :)
Avatar
Szabóné Fricska Anna
Kedves Olvasóm, hát hogyne lehetne ebből a szempontból is elemezgetni ezt a beruházást! Én azért vetettem fel a vagyonok gyarapodásának - szintén kimeríthetetlen - kérdését, mert a XX. század elejétől kezdve azt látom (és érdekes módon nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági beruházásoknál is), hogy lényeges lépés a gazdaság élénkítése, fejlesztése érdekében közösségi hozzájárulás nélkül nem történt. Mindegy, hogy Szabadkán vagy Szentesen akarnak létrehozni egy akármilyen gyárat, az is mindegy, hogy Északon, Délen, Keleten vagy Nyugaton építenek helyi érdekű vagy villamos vasutat - vagy állami, vagy városi közpénzek, esetleg adózási engedmények nélkül nem megy. Van olyan vállalkozó is, aki megfogalmazza kereken, hogy csak akkor vállalkozik, ha ezeket a kedvezményeket, támogatásokat megkapja. Úgy tűnik tehát, hogy megvan legalább az egyik ok a városok és magának az államnak eladósodására (sok híradás olvasható erről a portálon is, bár én válogatás közben jóval több anyaggal találkozom). Talán az is kiderül majd egy-egy nagyobb fordulatnál, hová tűnnek ezek az irdatlan mennyiségű hitelek. Mert azt nem gondolom, hogy napjainkig görgettük. Ehhez szorosan kapcsolható másik szempont, hogy egy tőkeszegény, fejletlen országnak kell trambulin a gazdasági fordulathoz. De ha ez ekkora mérvű hitelállomány, akkor a vagyon csak virtuális (hogy ezt a modern kifejezést belemossam). Ugyanakkor ma is itt van sok emléke ennek a századeleji fejlesztési mozgalomnak. Innen nézve tehát megérte. Itt értek össze a tapasztalás szálai. Ha a Mercedes nem pakol fel pár év múlva, akkor a leendő [url=http://www.huszonegyedikszazad.hu/]www.huszonegyedikszazad.hu[/url] rovatszerkesztőjének és olvasóinak is lesz miről elmélkedni.
Avatar
törpemongúz
Kedves titián! Az autógyártáshoz igen sok vas kell. Tulajdonképp rengeteg. - vajon az éri -e meg jobban, ha a  már létező távoli beszállítóktól  500-1500 km messzeségből kamionnal, vonattal idecsámborogtatják, vagy netán a Kecskeméten vagy környékén netán  Bács-Kiskun megyében fellelhető gyártókapacitásokat versenyeztetik meg a nagymegrendelésekhez? Ráadásul nyilván, hogy olcsóbban fogják gyártani ugyanazt a  minőséget, mint mondjuk Svédországban vagy Németországban.  Ha van Pl. egy fröccsöntő (nem fröccs - öntő:) üzem,  jobban megéri némi beruházással azt kapacitálni és minőségre állítani mint a világvégéről rakétával elhozatni duplaáron, ugyanazt?
Avatar
törpemongúz
Tisztalt Szabóné Fricska Anna! Úgy sejtem nem fog elmenni a"mercédesz" mert egy kis délszláv hangualt azért dübörög Magyarországon is. Kevesebb, mint feléért ugyanazt a teljesítményt megkapja. Más: Ha már mercédeszezünk: Látod Magyarországon tényleg le lehet nyúlni a közpénzeket, vagy netán hiteleket is. Ugyanezt már nem képzelem el Pl. a Daimler-Benz -ről. Ha adnak valamire pénzt Pl. Ha a német vezető és munkásréteg ideköltöznek a gyárral,  csimotáik taníttatására biztos fognak pénzt szánni. Az viszont biztos, hogy egy ismeretlen fogfájással foglakozó KFT-nek nem fognak lekövethetetlen utakon pénzeket utalni, hanem tényleg arra szánják. Így megállapíthatjuk, hogy a fogfájás KFT egyszemélyes kacsalábas-jelöltje továbbra is fabódéban ázik az esőtől.  Ha meg galléros, kopott opeljét nem fogja nagy  "Merci"-re cserélni :)
Avatar
Szabóné Fricska Anna
Kedves Olvasónk, törpemongúz, elsőként leszögezem, hogy hozzászólásaidat érdeklődéssel olvastam, mert vártam ettől a témától, hogy lassan-lassan előcsalogatja a nyilvánosságra szánt véleményeket is. Sokan szólhatunk hozzá sokfélét, mert mint jeleztem, számtalan szemszögből lehet ezt-azt vizsgálgatni. Abban neked igazad van :), hogy lesz itt bőven járulékos gazdasági haszon; lelkünk mélyén valóban erre számítunk, s hogy nemcsak a reménykedő kisember tesz így, arra példa, hogy a városházán egy alpolgármesternek csak az lesz a dolga, hogy összehangolja az idetelepülés idejére éppen ezeket a járulékos dolgokat a közlekedéstől az oktatáson át a megszaporodó lakosság lakhatásáig. Abban viszont kétlem az igazadat :(, hogy a M. kevesebb mint feléért ugyanazt a teljesítményt megkapja. Az lehetséges, hogy a M. minőségbiztosítása okán egyenletes teljesítménnyel, egyenletesen jó termék kerül le a szalagokról. Csak az a baj, hogy az európai társadalmak közgondolkodásában a munkamorálnak van egy értékskálája. Ha azt hallod: német minőség, más érzetet vált ki, mintha ehhez a magyar vagy az olasz jelző társul. Nem egészen 5 éve vettem egy AEG mosógépet. Ragaszkodtam a márkához, így aztán külön megrendelve háromszoros áron hozzá is jutottam másfél hónap alatt. Gondoltam, megéri a huzavona, hisz igent mondott a kereskedő arra a kérdésemre is, hogy ezt még Németországban gyártják. A kicsomagolás után éreztem mélységes fájdalmat, mert ez van a hátuljára írva: Made in Italy. A kereskedő is fájlalta (ő másért), majd felvilágosított, hogy a globalizált gazdaságban már semmi nem biztos, amikor a megrendelő katalógust összeállították, akkor még úgy volt. Hozzáteszem, kifogástalanul működik, az olasz munkás is jól és megbízhatóan (mondhatni németesen) szerelte össze. Amit most írok, az már csak okvetetlenkedés, mert nem is én vagyok a megszólított, de nem bírom ki.  Nem gondolod, hogy a kecskeméti gyártókapacitásnak is ide kell csámborgatnia valahonnan a vasat? A végtermék árában :) így is, úgy is benne van.  Üdv, és írj máskor is!  
Avatar
törpemongúz
Szabóné Fricska Anna  Írónk:), azon töröm a fejem, hogy van-e minőség különbség egy felsőkategóriás BMW vagy egy felsőkategóriás Peugeot között de akár említhetném a Fordot is. Valószínűleg egy-két nyalánkság kivételével olyan nagy különbség nincsen. Elismerem, van német precizitás. De azt hiszem, hogy valami jól van összerakva, az magában a gyárban kialakított munkamorált fémjelzi: Ha elvárják tőlem a precíz munkát, akkor biztosítják annak feltételeit is, és ha ennek része Pl. a hideg szódavíz, hurka  és a lég-kondi akkor nem kérdés hogy legyen-e.  Bezzeg Itt.  Magyarországon azért bezzeg a bezzeg. Itt tehát más szemlélet uralkodik (Pl. AZ Univernél Kecskeméten 3 db rendszergazda egy valóbban 3 négyzetméteres helyen szemből arcra fújó lég-kondival 2 db szerverrel – ablak nélküli helyiségben dolgozott, és tartotta a rendszert. A kérdésemre, hogy mikor lesz rendes szobájuk, azt válaszolták egy ekkora cégnél: hogy már egy éve folyamatban van….  Magyarán szólva 1 éve egy lépcsőföljáró alatt vannak. Ekkor szépen (kis híján köszönés nélkül) elballagtam onnan. Eközben persze tudjuk, hogy az Univer egy mekkora cég…  és mégis egy ilyen batár dolgot is megtűrtek. No de térjünk vissza egy pillanatra a mercedes-hez: A Mercedes gyárban: ott a német precizitás szemlélete lesz uralkodó: hozzák és pénzzel vassal kiverik a magyarból.  Egy érdekesség egyébként, hogy a németeknél (úgy tippelem) ez a fajta precizitás, valami régóta hordozott kultúrává vált kényszerű rendszerszemlélet eredménye - e szemlélet miatt, már muszáj nekik precíznek lenni. Egy adott szakterületen kívül semmi másban nem tud mozdulni, míg mi, igen. (nem esne ki a fejsze a kezemből a rendszergazdaság ellenére, ha egy ház villanyszerelését kellene készre szerelni, ha meg valamit nem tudok, utánanézek az interneten. Nem ijedek meg, ha egy információ új és még nem illik bele egy globális rendszerbe a szakmámon belül: a Német igen. Ezért precízkedik. Ami persze nekünk jó, mert ezrét Merci a merci:).  Lehet, hogy megfordítva vagyon: lehet azért lett ijedős az ismeretlen elemekkel, mert precízkedett:) Na jó, azt nem mondom hogy ijedős: )  de nem jut eszébe hogy mit kell csinálni – rohan a szakemberhez és vele csináltatja meg. Természetesen a fentebb írtak, semmiféle magyarkodásról nem szólnak, nem csak magyar találékonyság van, hanem Mozart is (és sorolhatnák). Más: szöget koppintottál a fejembe :) Igazad van, a Kecskemét környéki cégeknek is ide kell koccintaniuk valahogy a vasat. De viszont az még csak vas- és olcsóbban fognak nyilván gyártani mondjuk Magyarországon, mint egy eredeti német gyárban. A Daimler -Benz-nek meg nyilván van minőségbiztosítási rendszere – szarul gyártott dolgokat nem fognak átvenni A magyar cégeknek kell megfelelniük a technológiának, különben tényleg rakétával fogják hozatni a vasat : ) Sejtésem szerint : Olcsó magyar munkaerőpiac, és olcsóbb beszállítási lehetőségek, ami szintén magának az olcsó munkaerő piacnak is köszönhetően olcsóbb. Talán a magyar ugyanúgy csavarja a csavart, mint az osztrák, vagy német :) de lehet, hogy mégis máshogy csavarják:) Legalábbis társadalomszemlélet szempontjából biztos.
Avatar
törpemongúz
hát nem mondom, összevissza lett sortördelve:)
Avatar
Szabóné Fricska Anna
Barátocskám, törpemongúz, jót írtál :), sok a helyes észrevétel :). A tördelés meg még jobb, bár kezdetben furcsa volt, de ebből is jól jöttél ki, mert helyenként olyan, mint egy szabadvers. És az aztán nem kevés ebben a témában. További hasonló jókat!


Újdonságok
2018.01.14. - 10 éves a Huszadik Század!
2018.01.14. - 10 éves a Huszadik Század!
Kedves Olvasók! 10 éve jelent meg először a huszadikszazad.hu! Látogatóink akkor egy új, addig nem látott online formátummal találkozhattak az Interneten! Sok idő telet el azóta és portálunk továbbra is töretlenül szolgálja Olvasóink ismeretbővítés&eacu...
DÍJAINK
Az év honlapja 2010 eFestival 2010
Páholy
Sorscédulák a nagy háborúból (Cseke Gábor olvasónaplója) Az Ismeretlen Katona halálát ismerős politikusok okozták.                                        (Juhász Gyula)   Két nagyapám volt. Mint általában mindenkinek. Ma már egy sincsen, s emlékük is egyre halványabb. Ágyban, párnák...
Cseke Gábor olvasónaplója   Már nem emlékszem, sírtam-e akkor, de hogy meg voltam rendülve, az egyszer szent. Hogy is ne lettem volna, amikor egész környezetünk, iskolától az otthonig tele volt tapétázva a...
2013|08|01
A népeket, etnikumokat, fajokat megcélzó anekdotizálás, bár sok esetben érzékenységet sértő, túlzó és igazságtalanul általánosító, mint minden summás ítélkezés, ami figyelmen kívül hagyja a valóság árnyait-fényeit, kétségtelenül tartalmaz a maga...
Fórum
Nády Árpád
2018-03-26 21:46:50
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-02-04 09:26:07
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-02-04 09:25:56
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-02-04 09:25:33
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-01-28 12:31:06
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-01-28 12:26:10
()
huszadikszazad.hu (robot)
2018-01-28 12:23:23
huszadikszazad.hu (robot)
2017-07-18 14:17:09
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98