Das ist ein Unicum!¹  - csettintett a kalapos király, midőn lehajtotta a háziorvosa által gyógyszerként ajánlott nedűt, el is nevezve ezzel egyszer és mindenkorra dr. Zwack setétszinü, opálosan ragyogó, zamatos, sűrű italát.

Éle ungárim kmó unkim!² – csettintett a nyelvével az Isten, amikor 895-96 körül megpillantotta a Kárpát-medencén átszáguldozó magyarokat kezükben a fáklyákkal.
(„Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni!”- csengett bizonyára a fülükbe egy 1100 évvel későbbi költőjük szépséges sora, és égett is Szent Gallen és a többi kolostor Európa-szerte - nemhiába mondják ránk, hogy költői lelkületű nép vagyunk…)

Az Unikum több mint 40 féle gyógynövény felhasználásával készül, a receptje természetesen titkos. A szesz az Unikummá válás során tehát mintegy 40 növényi hatással találkozik, ezeket mind magába olvasztja és végül megtörténik a csoda: az Unikummá válás. Hacsak egy gyógyfű is kimaradna, a nedű elveszítené varázsos zamatát.

Nohát, éppen így jártunk ezzel mi, derék csodaszarvasűző magyarok is. Az ősesszencia, vagyis a valahai legkorábbi elődeink elkezdtek vándorolni a sztyeppén, s eközben meghatározhatatlan számú etnikai és kulturális hatással találkoztak, ezeket mind magukba olvasztották és végül megtörtént a csoda: magyarokká lettek. Ha csak egyetlen hatás is elmaradt volna, azon nyomban elveszítettük volna utánozhatatlan zamatunkat, és nem pont ilyenek lennénk, mint amilyenek vagyunk...

Jellemző, hogy épp a kalapos király száján szaladt ki a Das ist ein Unicum, bizonyára ugyanezt gondolta magyar alattvalóiról is: Die Ungarn sind ein Unicum!²
(Gondoljanak csak a császár reformjainak hazai fogadtatására vagy egyszerűen csak arra, hogy megelőzni kívánván a biztosra vehető konfliktusok sorozatát, meg se koronáztatta magát.)

És fenti véleményével nem volt egyedül...

Kik ozuk? – kérdi számtalanszor a világ, amikor belekáprázik a szeme az itt történtek látványába.

Kik ozuk, akik koronát kapnak személyesen II. Szilvesztertől, de előtte a testvérharc véres orgiájában tombolják ki vad gyűlöletüket?

Kik ozuk, akik a tatárok okozta apokalipszis nyomán - miután egy nyugati krónikás kijelentette, hogy Magyarország 350 évi működés után megszűnt létezni – néhány évtized alatt újrateremtik az országot, amely szebb és gazdagabb lesz, mint valaha?

Kik ozuk, akik Nándorfehérvárnál megállítják az Európára törő törököt, ám akinek ékességes Budavárát 1541-ben szégyenszemre csellel foglalja el a szultán?

Kik ozuk, akik a három részre tépett országtestben átvészelnek 150 évet, majd beházasodva a Habsburg birodalomba szívós munkával nekifognak újra az országteremtésnek, küzdve erejök szerint a legnemesbekért?

Kik ozuk, akik szembeszállva a kétfejű sassal diadalt aratnak Európa egyik legerősebb hadseregén, kivívják függetlenségüket, mígnem az orosz medve irdatlan talpa el nem tapossa törékeny seregeiket?

Kik ozuk, akik a nemzet tetszhalálából mégis feltámadva kiegyeznek legyőzőikkel, és egy dualista állam egyik feleként európában is példátlan gazdasági és társadalmi modernizációt hajtanak végre, és 1896-ban ámulatba ejtik a világot a milleneumi országbemutatással?

Kik ozuk, akik 1920-ban országuk kétharmadát elveszítvén, majd a testvéreik lakta földeket a  világháborúban visszaszerezni próbálván harcukban elbuknak, majd egy 45 éves gyarmati megszállás kábulatából föleszmélve 2004-ben az Európai Unióban találják meg új, tágabb hazájukat és jövőjüket?

Kik ozuk, akik István vagy Koppány-pártiként, Ferdinánd vagy Szapolyai híveként, Rákóczi vagy a császár katonájaként, Kossuth vagy Széchenyi rajongójaként, ortológusként és neológusként, népiesként és urbánusként, mélymagyarként és hígmagyarként - és mégis, mindezek összegződéseként: magyarként élnek itt 1100 éve?

Kik ozuk? Miü vogymuk.
Éle ungárim kmó unkim! - csettintett a nyelvével az Isten.

¹ (német) Ez egy különlegesség!

²(héber: ההונגרים הם אוניקום!) Ezek a magyarok egy unikum!

3 (német) Ezek a magyarok egy unikum!