Lehangoló a Nyugatban olvasni 1914-től...
Hogy az ország legműveltebb humanistái, művészei teljes odaadással odaállnak a háború mellé, kivéve a műveletlen ős-zseni Ady-t.
Olvastam én erről az odaállásról, benne van a Spenótban (a régi haragoszöld 6 kötetes magyar irodalomtörténetet hívtuk így egyetemista korunkban), de sosem olvastam még Ignotust, amint kifejti, hogy szükségünk van a háborúra, és hogy ez az egyetlen jó megoldás. És miféle védelmi rendszere lehetett a kisjánosoknak, ha Fenyő Miksáékkal ez történt?

Több mint lehangoló a papok áldása a szuronyokon. Az egyház fölfoghatatlan és vérlázító szerepet vállalt ebben a háborúban. Vagy hogyan értelmezzük azt, hogy a Krisztusban született, keresztelkedett, Benne áldozó és Általa üdvözülő francia katona szuronyát megáldja a pap, hogy ontsa ki vele a Krisztusban született, keresztelkedett, Benne áldozó és Általa üdvözülő osztrák katona beleit? Mert itt még csak arról sem beszélhetünk, hogy egy másik vallás elleni keresztesháborúról lenne szó: nem! Hogyan lehetséges ez, és utólag kaptunk-e rá valamiféle magyarázatot?

A képeket nézve viszont már a gyomrom is fölfordul. Fölfordult a hatalom álszent felkentjeitől, akiket Batsányi János jogosan nevez koronás gyilkosoknak, mert az I. világháború a történelem első világméretű tömeggyilkossága, amelyet a hatalmon lévők a politika eszközeivel generálnak és az áldozatokkal hajtatnak végre. A verduni vérszivattyú naponta 80 000 áldozatot szed!

Gyáva tábornokok küldik a huszonéves gyerekeinket a front mögötti bunkerekből az ellenséges golyószórók elé. Igen, ezek a történelem első gyáva generálisai, akik már nem állnak oda katonáik élére, mint még sokszor Napoleon anno, de nem ám, hanem luxusbunkerekből szivarozva, viszkizve, prostituáltaktól ölelve telefonon hadvezérkednek.

Fölfordul a gyomrom az álszent úrassszonyoktól, gyárosfeleségektől, akik mosolyogva járják a kórházakat és ajándékokat osztogatnak a széttépett testű sebesült katonáknak, miközben férjeik papírtalpú bakancsok gyártását rendelik el éppen, vagy romlott lóhúst gyömöszöltetnek fémdobozokba katonakonzerv gyanánt.

Fölfordul a parlamentekben, köztereken üvöltöző politikus hóhéroktól, akik szítják az őrületet megállás nélkül, és nincs bennük irgalom, nincs fülük a béke halk hívószavaira.

Három ember hangja hallatszik ki ebből a szörnyű csinnadrattából: a mi Adynké és az oroszok Leninjéé és az amerikaiak Wilsonjáé.

De senki nem figyel rájuk.