A textilhelyzetről Módos Józseftől, a Magyar Pamutipar Rt. vezérigazgatójától kértünk nyilatkozatot. A válasz így hangzik:
– A magyar textilipar a nagyközönség érdeklődésének előterében áll, nem érdektelen tehát a fejlődése és nem közömbös azoknak a kérdéseknek és feladatoknak a megvilágítása, melyekkel ezidőtájt és a közeljövőben meg kell küzdenie. Legsúlyosabb feladatunk kétségtelenül a nyersanyag előteremtése volt és valósággal megváltásként jelentkezett a mult év augusztusában a Moszkvában megkötött bérmunkaszerződés, melynek eredményekép az országba özönlő nyerspamut egycsapásra megváltoztatta a helyzetet.

Nem voltak többé nyersanyaggondjaink; fokozatosan rátérhettünk újabb munkástömegek bekapcsolására, a munkamenetek racionalizálására és munkásaink ellátásának megjavítására. Ebben a vonatkozásban csak elismeréssel emlékezhetem meg az üzemi bizottságok eredményes támogatásáról. Lerombolt gyárunk ma már nagy erővel dolgozik és összes gyártelepeinken olyan nagyszabású munka folyik, hogy állandóan újabb és újabb munkások felvételéről és betanításáról kell gondoskodnunk annak ellenére, hogy munkáslétszámunk ma már erősen megközelíti a négyezret.

A stabilizáció meghozta számunkra a nyugodt számvetés lehetőségét, viszont komoly feladatok elé állít a rentabilitás vonalán.
A stabilizáció biztosításához fűződő érdekek szempontjából nem járható az árak megfelelő javítása, így a rentabilitás elérése érdekében csak a további racionalizálás és a termelés lényeges fokozása biztosíthatja számunkra a prosperitást. A további gyártáshoz szükséges segédanyagok és festékek beszerzése érdekében exportról kell gondoskodnunk, ezért a Magyar Pamutipar új exportosztálya révén felveszi a régi exportkapcsolatokat és új piacokat igyekszik teremteni.

A Magyar Pamutipar kulcshelyzetet tölt be a hazai iparban.
A textiltermelés fokozása közellátás és belső foglalkoztatási szempontból is döntő jelentőségű, mert a többtermelés által az export még fokozottabban szolgálhatja az ország gazdasági talpraállását.