London, október 29.

Az angol rádió jelentése szerint Sztálin generalisszimusz hozzáintézett kérdésekre felelve, körvonalazta a Szovjetúnió politikáját és elgondolásait. A kérdéseket az United Press amerikai hírügynökség igazgatója intézte Sztálinhoz, amikor moszkvai körútja során Moszkvában tartózkodott.

Sztálin generalisszimus azzal a kijelentéssel kezdte nyilatkozatát, hogy nem osztja azt a véleményt, amely szerint megnövekedett a feszültség a Szovjetúnió és az Egyesült Államok között. Arra a kérdésre, mit tekint a békét legjobban veszélyeztető tényezőnek, így felelt:
- Elsősorban az új háború élesztőit, Churchillt és azokat, akik hozzá hasonlóan gondolkodnak Nagybritanniában és az Egyesül Államokban. Ehhez még hozzáfűzte: szükséges, hogy leleplezzék és megfékezzék az új háború úszítást.

Ezután Németországra vonatkozó kérdéseket intéztek hozzá. Az első kérdés a négy gazdasági övezet egyesítésére vonatkozott. Sztálin ezeket mondotta:
- Szükséges helyreállítani Németország nemcsak gazdasági, hanem politikai egységét is. Meggyőződésem szerint lehetséges lenne, valami szövetséges ellenőrzés alatt álló, de német kézben levő központi igazgatási szervezetet felállítani Németországban.

A közelmúltban lezajlott választásokra vonatkozóan azt kérdezték, bízik-e abban, hogy Németország a demokrácia útján halad előre. A válasz így hangzott:
- Egyelőre nem vagyok róla meggyőződve, hogy ilyen haladás mutatkozik.

Németország iparára vonatkozóan az volt a véleménye Sztálin generalisszimusznak, hogy a jelenleg engedélyezett ipari színvonalat fel kell emelni, hogy lehetővé tegyék a fizetési mérleg egyensúlyát, a német ipar és kereskedelem újjáépítését és az ország gazdasági önellátását. Németország határairól kijelentette, hogy a Szovjetúnió véglegesnek tekinti Lengyelország nyugati határát.

Sztálin generalisszimusz a többi kérdésekre válaszolva – röviden összefoglalva – még a következőket mondotta: Görögország: a Szovjetúnió véleménye szerint fölösleges az angol csapatok jelenléte Görögországban.

A külföldön tartózkodó szovjet csapatokról: Németországban, Ausztriában, Magyarországon, Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban a Szovjetúnió jelenleg hatvan fegyveres és páncélos hadosztályt tart fenn. A legtöbbnek létszáma nem teljes. Jugoszláviában nincsenek szovjet csapatok, két hónap múlva, amikor végrehajtják a folyamatban levő leszerelési tervet, mindössze 40 hadosztály marad nyugaton.

A következő kérdés ez volt: mi a Szovjetúnió kormányának álláspontja az amerikai hadihajók földközi-tengeri jelenlétéről?
- Közömbösek vagyunk – válaszolta Sztálin.

Az atombombával kapcsolatban Sztálin generalisszimusz kijelentette, hogy a Szovjetúnió mindezideig nem fejlesztette ki saját atombombáját vagy más hasonló hadieszközét.

- Hogyan lehetne legjobban felügyelni az atomerőre? Meg lehetne-e ezt nemzetközileg szervezni és ha igen, milyen mértékben kellene a nagyhatalmaknak szuverénitásuk egyrészét feláldozniok? – hangzott a következő kérdés. Sztálin gyorsan így válaszolt:
- Erős nemzetközi ellenőrzésre van szükség.

Az amerikai kölcsönre vonatkozóan ennyit mondott:
- Ez érdekli a Szovjetúniót?

Jugoszlávia: Azzal kapcsolatban, hogy a jugoszlávok nem írják alá a békeszerződést. Sztálin ezt mondotta: Jugoszláviának oka van rá, hogy elégedetlen legyen.

A vétójoggal kapcsolatban feltett kérdésre kijelentette, hogy véleménye szerint nem vitték túlzásba a vétójog használatát, sem a négy külügyminiszter, sem a biztonsági tanácsban.

Az angol rádió jelentése szerint a kedd reggeli angol sajtó óriás betűs címek alatt közli Sztálin generalisszimusz nyilatkozatát. Különösen szembetűnő helyen hozzák a nyilatkozatnak azt a részét, amely szerint Sztálin Churchillt jelölte meg első helyen az új háború szítói között, és hogy a Szovjetúniónak csak 60 hadosztálya van a megszállt területeken.