A görög király rádiószózata
Athén, szeptember 30.
György görög király rádiószózatot intézett a görög néphez. Ünnepélyesen kijelentette, egyetlen kívánsága a nemzet egységének elérése. Minden gondolata annak a feladatnak az elvégzésére irányul, amely 1910 őszén kezdődött. Hangsúlyozza, hogy minden erejét ennek a nagy célnak szolgálatában állítja a demokratikus és parlamentáris rendszer korlátai között. Szózatát azzal fejezte be: Borítsuk a feledés fátylát a múlt minden hibájára és szolgáljuk minden hibájára és szolgáljuk minden fáradozásunkkal a jövőt. A király Caldariszt bízta meg az új kormány megalakításával.

Október 6-án kezdődik Tiso és társai pöre
Pozsony, október 1.
(Csehszlovák Távirati Iroda) A Bajovnik jelentése szerint Tisonak, valamint belügyminiszterének: Machnak és volt szentszéki követének háborús bűnpöre október 6-án kezdődik.

Masaryk a párisi eredményekről
Prága, október 7.
- „Csapatunk” jól játszott és elért néhány gólt. A mostani zavaros időben nem érthettünk el teljes eredményt, de elmondhatom, nem vagyok elégedetlen.

Elutazás előtt Masaryk Párisban nyilatkozott a United Press tudósítójának. Kijelentette, Csehszlovákia Ausztriával, Magyarországgal, Romániával és más országokkal kereskedelmi kapcsolatokat óhajt kiépíteni. Masaryk ez után sajnálatát fejezte ki, hogy Nagybritannia és az Egyesült Államok nem támogatták Csehszlovákiának a magyar kisebbség áttelepítésére és a magyar határ kiigazítására vonatkozó kívánságait. A dunai föderáció lehetőségéről azt mondotta, hogy határozottan korai lenne erre gondolni. Csehszlovákia ellenzi olyan államcsoport létesítését, amelyet ma tömbnek lehet nevezni.

Jogerős a zágrábi érsek ellen hozott ítélet
Zágráb, október 12.
A legfőbb horvát bíróság pénteken hirdetett ítéletet dr. Sztepinac zágrábi érsek és társai bűnperében. Az érseket 16 évi kényszermunkára, Sláics Iván érseki titkárt 12 évi kényszermunkára. Viszák és Gulin Pavle dr. usztasa-terroristákat pedig kötéláltali halálra ítélte. Kilenc vádlottat 3 hónaptól 14 évig terjedő kényszermunkára ítélt a bíróság, a többit pedig felmentette.

Rendőrségi visszaélések – kommunista szemmel
Budapest, október 14.
Koalícióellenes cselekedet a Szabad Nép szerint, ha valaki a rendőrségen előforduló visszaéléseket támadja. Vajon mit csináljunk akkor, ha a főkapitány jelentése szerint csupán a jelentési időszakban 1558 rendőri személyt kellett előállítani. Pedig hány esetben nem jutott valamely rendőrségi személy által elkövetett kihágás a főkapitány tudomására? Szűnjenek meg végre a visszaélések és vonják felelősségre azt, aki kellő megválogatás nélkül vett fel rendőrségi alkalmazottakat. Azonnal megszüntetjük a rendőrség kritizálását, amiképp most is készéggel ismerjük el azt, ha a rendőrség a közrend érdekében eredményesen dolgozik.

Szakasits: A Szociáldemokrata Párt nem akar a mérleg nyelve lenni
Budapest, október 1.
„Mi megmondottuk már és megmondjuk újra, hogy nem vagyunk középpárt, amolyan sem hideg, sem meleg alakulat, nem vagyunk, és nem akarunk a mérleg nyelve lenni” – mondotta Szakasits.

Később közölte, hogy a Baloldali Blokk átadta határozatát Nagy Ferencnek. Ehhez hozzáfűzte: „Nem akarok elébe vágni a tárgyalásoknak, amelyek a jövő héten kezdődnek. Reméljük és rajta leszünk, hogy sikeresek legyenek, hogy sikerüljön kellő alapot találnunk a koalíciós kormányzatnak.

Szombathelyi Ferenc vallomása a jugoszláv bíróság előtt
Újvidék, október 24.
Vádirat felolvasása egy teljes napot vett igénybe. Szombathelyi és társai ellen a fővád az, hogy több ezer szerb és zsidó halálának és szörnyű megkínzásának voltak értelmi szerzői, amelyek az újvidéki pogrommal kapcsolatosak. Ezután megkezdték Szombathelyi kihallgatását.

Az elnök kérdésére kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek és lelkiismerete tiszta. A vádló kérdésére bevallotta, hogy részt vett Kárpátaljának és Erdélynek egyesítő hadműveleteiben, továbbá a német és román fasiszta hadsereggel együtt egy hadsereg és három hadosztály élén megtámadta a Vörös Hadsereg egységeit.

Az újvidéki razziákra vonatkozólag kijelentette, hogy ez a csendőrség és a rendőrség hatáskörébe tartozott, a katonai egységek csak segédkeztek a razziák alkalmával. Bevallotta, hogy az újvidéki vérengzésekről Hortynak is tudomása volt. Vallomása végén elmondotta, hogy a razziák végrehajtását Feketehalmi-Czeydnerre, a szegedi ötödik hadsereg parancsnokára bízta és bevallotta azt is, hogy Czeydner beszélte őt rá a razziákra, azt hangoztatva, hogy Magyarország megkapja a németektől a Bánságot, ha rendet teremtenek Bácskában.