Budapest, május 11.
A Parlament elé érkező Károlyi Mihályt és feleségét a főkapunál a Himnusz hangját és díszszázad tisztelgése közben Révész László háznagy fogadta. Az előcsarnokban Nagy Ferenc miniszterelnök üdvözölte rámutatva arra, hogy a hazáját szerető ember számára nem lehet nagyobb szenvedés, mint a hontalanság. Magyarországon demokrácia van, valóra váltak Károlyi Mihálynak és a magyar népnek kívánságai. A magyar kormány – folytatta a miniszterelnök – mély tisztelettel és szeretettel nyitja meg a közélet minden lehetőségét az Elnök számára.

A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után bemutatta Károlyi Mihálynak a kormány tagjait, majd pedig elkísérték az ülésterembe, hitvesét pedig Bajtha Béla államtitkár felkalauzolta a karzatra. Az ülésterembe belépő Károlyit a Ház tagjai zúgó tapssal köszöntötték. Varga Béla, a Ház elnöke hangoztatta üdvözlő beszédében, hogy egyedül Károlyinak engedte meg a sors, hogy a száműzetés után visszatérhessen hazájába. Közben itt egy új generáció nőtt fel, azonban a magyar nép nem feledkezett meg attól a férfiúról, aki elsőnek akarta lebontani a feudalizmus világát és a földosztást a saját birtokán kezdte meg.

Ezután a pártok szónokai üdvözölték Károlyi Mihályt. Bartha Albert a Kisgazdapárt részéről köszöntöte és hangoztatta, hogy a 27 éves száműzetést azért élte át Károlyi, mert a magyar népnek, a magyar hivatásnak  a gondolata mindig körülötte volt és gyámolította.

Utána a Kommunista Párt nevében Rajk László arról beszélt, hogy a magyar demokrácia legrégibb harcosát üdvözli, aki szülője volt a földosztásnak és előharcosa a demokráciának.

Buchinger Manó a Szocáldemokrata Párt részéről hangoztatta: Károlyi hazatérésének az a szimbóluma, hogy nem bukott el az az október, amelyet a pribékek keresztrefeszítettek s amelyet megpróbáltak beszennyezni, bemocskolni.

Veres Péter, a Nemzeti Parasztpárt szónoka kiemelte, hogy szavakkal elmondani a meghatódottságot és az örömet, amelyet ez a mostani találkozás hozott, nem lehet. Ezért csak annyit mond, hogy a jó Isten tartsa meg Károlyi Mihályt és kedves feleségét.

Ezután Nagy Vince a pártonkívüliek nevében köszöntötte Károlyit.

Az üdvözlésekre válaszolva Károlyi Mihály hangoztatta, hogy úgy látszik szerencsés csillagzat alatt született, mert megérte, hogy eszméi még életében beteljesüljenek. Megérte azt, hogy Magyarország ismét demokratikus köztársaság lett. Megköszönte azt a megtiszteltetést, amelyben 1946. február 14-én a nemzetgyűlésen keresztül a magyar nép részesítette. Ez nem felmentő ítélet volt, mert a magyar nép nem hitte el, hogy elárulta, tudta, hogy barátja. Ellensége volt az úri osztálynak és ezt az úri osztályt a magyar nép elmarasztalta.

A megtiszteltetést egyedül nem fogadhatom el - folytatta -, úgy érzem ki kell terjeszteni azokra is, akik velem együtt formálták az 1918. évi koaliciós kormányt. Hangoztatta, hogy oktobrista kollégáival szolidárisnak érzi magát – visszamenőleg. Az emigrációnak nagyon sok rossz oldala van, de van egy jó is, nevezetesen, hogy mindenki szabadon beszélhet. Ebben a hosszú emigrációban kifejlődött a különbözősége annak az októbernek, amelynek ő volt a megteremtője és ő önmagával megkülönbözött. Az elhaladt és ő vele akar maradni szellemben és politikában.

A nézetei közötti különbség mindig a Szovjet megítélése körül forgott. Ő mindig a Szovjetoroszország felé való orientálódásnak volt a híve és az is marad. Ezután hangoztatta, hogy a forradalmak egymásból inspirálódnak és téves az a hit, hogy az 1918-as forradalom egy maroknyi félőrültnek a műve volt, mert mögötte az egész magyar nemzet állott és 1848. A nemzet azért állt mögötte, mert a programpontja: hogy nem akart többé háborút, nem akart többé a németek oldalán menetelni és végül, hogy földet, jogot, kenyeret ad a falu népének, magával ragadta a nemzetet.

Ezután a földreformról beszélt, majd arról, hogy a leglényegesebb most a gazdasági helyzet szanálása. Magyarország túl kicsi ahhoz, hogy izolált gazdasági politikát folytasson és hozzá kell kapcsolódnia a szomszédokhoz, mert csak úgy tud fejlődni. Hangoztatta ezután, hogy mindig az orosz orientáció híve volt, De nem volt és most sem kommunista, sem szocialista, nem tartozik semmilyen párthoz, nem is fog tartozni, nem is akar.

Ezután beszélt az angliai csendes forradalomról, amelynek során most egy szociális Anglia alakult meg. Nekünk, magyaroknak, most azon kell igyekeznünk, hogy összehozzuk és megkönnyítsük az orosz és angolszász világtalálkozást, mert az angol politika nagyon lassan halad előre és ennek az a következménye, hogy nincs kellőképpen szinkronizálva az angol belpolitika a külpolitikával, de ez is meg fog történni.

Majd utána – vallási kérdéssel foglalkozva – hangoztatta, hogy ő katolikus tisztelettel viseltetik vallása iránt, dea katolikus vallás és bizonyos katolikus politika között megkülönböztetést tesz.

Ezután megemlékezett volt küzdőtársairól, végül megköszönte a Nemzetgyűlésnek az iránta tanúsított figyelmét és kívánta, hogy a magyar nép maradjon hű azokhoz az elvekhez, amelyeket lefektetett, mert csak akkor lesz boldog, ha olyan kormánya lesz, mint amilyen most van és olyan államfője, mint amilyen Tildy Zoltán.
Károlyi Mihályt beszéde elhangzása után a nemzetgyűlés tagjai felállva, lelkesen ünnepelték.