A bombasújtott házak felépítésére tízéves adópengő-kölcsönt folyósítanak

A Kisgazda Párt székesfehérvári nagygyűlésén Antall József újjáépítési miniszter bejelentette, hogy a budapestihez hasonlóan rendelet készül a bombasújtott és háború által elpusztított városok, községek és kisebb helyek újjáépítése érdekében.

A rendelet lehetővé teszi, hogy kölcsönökhöz jussanak a lakóháztulajdonosok, miáltal megindulhat nagyobb arányokban a lakástermelés, ami a lakosság szempontjából rendkívül fontos. Úgy halljuk, hogy az a nagyfontosságú rendelet – amely országos jelentőségű, – a szociális szempontokat tartja szem előtt és elsősorban a dolgozók kislakásainak, továbbá családi házaknak céljaira folyósít ilyen újjáépítési kölcsönt, azután olyan túlzsúfolt házak, lakások helyreállítására, amelyekben a lakók száma aránytalanul nagy, továbbá ott, ahol a helyreállítás közérdekű szempontból fontos és végül, ahol kevés anyaggal és munkaerővel sok lakást lehet termelni.

A kölcsön adópengőben kerül folyósításra és tíz év alatt lehet majd visszafizetni.
A kamatozás évi 6 százalékos lesz és a törlesztés a kamatot magában foglaló első negyedévi részlettel 1947 augusztus 10-én kezdődik. Az újjáépítési minisztérium meg fogja állapítani, hogy melyek azok a bombasujtott helységek és községek, amelyekben ilyen kölcsön folyósítható lesz. Etekintetben a legjobban károsult Veszprém megye, amelyben 32 helység kaphat újjáépítési kölcsönt. Pest megyében 27 ilyen község van. A legkisebb számmal, 3 helységgel szerepel Tolna és Hajdu megye, míg Csanád megye az ország egyetlen olyan vármegyéje, amelyben csak helység: Református kovácsháza, kaphat újjáépítési kölcsönt.

A kölcsönt a vidéki épületjavítási alapból folyósítják a vidéki pénzintézetek útján.
Nem kizárólag a háztulajdonos kaphat kölcsönt, hanem részesíteni lehet abban a haszonélvezőt is, vagy az öröklakás tulajdonosát. A kérvényt, amelyben az érdekelt a kölcsönt kéri, két példányban kell elkészíteni, az egyiket a községi elöljárósághoz, a másikat a Pénzintézeti Központhoz, illetőleg ahhoz a PK kötelékébe tartozó vidéki pénzintézethez kell beadni, amelynél a kölcsön folyósításra kerül. A kölcsön jogosságát négytagú helyibizottság fogja elbírálni, amelynek elnöke a községi jegyző. Fellebbezni kizárólag az újjáépítési miniszterhez lehet. Meg van adva az a lehetőség is, hogy ne csak adópengőben, hanem esetleg építési anyagban és munkaerőben kapja meg a kölcsönt az építtető.

Amidőn a helyi véleményező bizottság hozzájárult az építkezéshez, a kérvény az alispánhoz kerül és az nyolc napon belül köteles dönteni az építkezés megindításáról. Nagyon természetes, hogy a hatóságok ellenőrzik az építkezés menetét és amennyiben az építkező nem tartja be a feltételeket, úgy nemcsak hogy megszüntethetik a kölcsön folyósítását, de vissza is kérhetik adópengőben a már folyósított hitelt.

A kormánynak ez a nagyszabású országos építési akciója, amely igen kedvező pénzügyi feltételeket szab meg és a legszigorúbban szem előtt tartja a szociális érdekeket, nagymértékben enyhíteni fogja a vidéki lakásínséget és rengeteg munkaalkalmat biztosít. Az újjáépítési minisztérium minden intézkedést megtett, hogy a rendelet megjelenése után a kölcsönöket gyorsan, a fent említett célszerűségi és szociális szempontok szem előtt tartásával bonyolítsák le a vidéki pénzintézetek.