Oltványi Imre előadása a Bretton-Woods-i egyezményről

A Fórum klubban pénteken délután Oltványi Imre, a Nemzeti Bank elnöke nagyszámú hallgatóság előtt előadást tartott „A Bretton-Woods-i egyezmények” címmel.
Bevezetőben vázolta, hogy a múlt világháború befejezése után a valutapolitika általánosan elfogadott célkitűzése az aranyvaluta visszaállítása volt, rövid másodvirágzás után azonban az aranyvaluta összeomlása következett be. Ismertette ezután az 1943-ban kidolgozott angol és amerikai világgazdasági terveket, majd részletesen beszélt az 1944 nyarán Bretton-Woodsban 45 állam részvételével megtartott értekezletről.

Ezen a konferencián elfogadták azt a két egyezményt, amelyek közül az egyik egy Nemzetközi Monetáris Alap, a másik egy Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank létesítését határozta el. Az idén márciusban ennek a két intézménynek a szervei meg is alakultak és székhelyük Washington.

A két új nemzetközi szerv az internacionális gazdasági együttműködést, különösen pedig a nemzetközi kereskedelem fejlesztését óhajtja szolgálni.
Részletesen ismertette ezután a két intézmény szervezetét és feladatait. A Monetáris Alapnak valutáris feladata van és az a hivatása, hogy az alapban részt vevő országok valutaárfolyamának stabilitását biztosítsa, míg a Nemzetközi Bank a nemzetközi hitelnyujtás ügyét, elsősorban a hosszúlejáratú hitel nyujtását kívánja szolgálni. Az általános szabály keretében vásárolható devizaösszeg aránylag szűkre van szabva, így például Jugoszlávia részére 60 millió dolláros kvótát állapítottak meg. Magyarország tehát, ha Jugoszláviáéhoz hasonló kvótát állapítanának meg számára, az általános szabály keretében egy év alatt összesen csak 15 millió dollár, 80 millió háború előtti pengőértékű devizát vásárolhatna. Az alap létrehívása egy nemzetközi valutarendszer megvalósítását célozza.

A Bretton-Woods-i egyezmény fenn akarja tartani továbbra is az arany monetáris használatát, de úgy, hogy az aranyparitás szükség esetén megváltoztatható.
Komoly előnyt jelentenek a multtal szemben az alap deviza eladásai. Az alapnak a fizetési mérleg stabilizálására irányuló tevékenysége komoly jelentőségűnek ígérkezik, azonban két előfeltétele van: elsősorban a két angolszász nagyhatalomnak egyensúlyban kell tartania fizetési mérlegét és el kell kerülniök gazdasági életükben egy nagyobbarányú depressziót. A Szovjetúnió hathatós bekapcsolódása nélkül teljes eredmény nem érhető el. Magyarország szempontjából nagy jelentősége van az alapnak, mert ha a nyugaton lévő aranyunkat teljes egészében visszakapnánk, akkor is alig 35 millió dollárra tehető egész arany- és devizakészletünk és így komoly jelentősége volna egy hatvanmillió dolláros kvóta alapján megállapított devizavásárlási lehetőségnek.

Magyarországnak az arany alapban való részvétele esetén vállalandó terhei elviselhetőknek látszanak.
A kvótára arany- és dollárkészletünk 10 százalékát, vagyis mintegy három és félmillió dollárt kellene aranyban lefizetni.

Hangsúlyozta ezután Oltványi Imre, hogy Magyarország szempontjából különösen nagy jelentősége van a Nemzetközi Újjáépítési Banknak, mert a háború pusztításai folytán gazdaságilag és pénzügyileg legyengült országunk hitelképessége előreláthatólag meglehetősen korlátolt lesz és a Bank segítsége nélkül aligha számíthatunk arra, hogy az újjáépítéshez szükséges hitelszükségletet fedezni tudjuk. Befejezésül Oltványi Imre hangsúlyozta, hogy az életrehívott két új nemzetközi szerv működése hatalmas új perspektívákat nyit meg a nemzetközi gazdasági együttműködés terén.