Tegnap este svábhegyi villájában halántékon lőtte magát Holzinger Kornél ismert vállalkozó. Mire a mentők kiérkeztek, már halott volt.

Holzinger neve a legutóbbi napokban igen sokat szerepelt a lapok hasábjain. Egyike volt a „Nemzeti Számonkérő-különítmény” bűnperében szerepelt vádlottaknak.

Nap-nap után ott ült Radó, Balassa, Orendy csendőrpribékek mellett – akik mint ismeretes – a nemzeti ellenállás lángoló szívű harcosait: Bajcsy-Zsilinszky Endrét és társait hóhérkézre adták.

Holzinger különös körülmények között került a vádlottak padjára. Még az üldözés idején, a Szálasi-rémuralom legsötétebb napjaiban lakásán három leányt bujtatott el. Radó pribékjei besúgás folytán megtudták, hogy Holzinger otthonában leányok rejtőznek. Rajtaütöttek svábhegyi lakásán, magukkal hurcolták a szerencsétlen leányokat, Holzingert pedig előállították a naphegyutcai „Nemzeti Számonkérő Különítmény” hivatalába.

Holzingert a legrafináltabb eszközökkel kínozták, hogy vallomást csikarjanak ki belőle. A vállalkozó nem bírta a testi gyötrelmeket, s rövidesen bevallotta, hogy fegyvereket juttatott el az ellenállási mozgalom egyes tagjaihoz. Megnevezte Békeffi Gábort, jelenlegi Pódium kabaré igazgatóját, aki szintén vásárolt tőle pisztolyokat. A csendőrhóhérok Holzinger vallomása alapján többeket lefogtak.
Végül is Holzinger vállalkozott arra, hogy besúgója lesz Orendiéknek, mire szabadlábra helyezték.

Amikor az amerikaiak a „Nemzeti Számonkérő Különítmény” tagjait Nyugatról hazaszállították, Orendy és társai vallomása alapján rendőrkézre került Holzinger Kornél is. Ellene is háborús bűntett volt a vád, mert a különítmény kezére adott több ellenállási mozgalomban résztvett egyént.

A népbíróság pár nappal ezelőtt hozott ítéletet a csendőr-gonosztevők ügyében.
Radót, Balassát, Orendyt kötéláltali halálra ítélte, Holzingert azonban felmentette a vád és következménye alól Békeffi Gábor mentő tanuvallomása alapján.
Az indoklás szerint Holzinger, mint a briganti társaság foglya, életének fenyegetettsége folytán vállalkozott az aljas szerepre.

Több hónapot töltött a Markó-utcai népügyészség fogházában Holzinger. Kiszabadulása után sehogy sem találta helyét. Többször panaszkodott ismerőseinek, hogy kicsúszott lába alól a talaj, öngyilkossági szándékkal foglalkozik, mégpedig azért, mert halálosan szerelmes egy leányba, aki azonban elfordul tőle.

A népbírósági tárgyalásokon hiába kereste a hallgatóság padsoraiban a leányt, akit menyasszonyának tekintett, a leány semmiféle érdeklődést nem mutatott, ami végképp elkeserítette.

Kedden este felkereste a leányt otthonában. Izgatott beszélgetés után hazasietett svábhegyi lakására és agyonlőtte magát.