Budapest, július 28.
A négy külügyminiszter párisi tanácskozásán a vita előterében Trieszt kérdése állt. A csütörtöki tárgyalásokról eddig nem adtak ki hivatalos jelentést, csupán annyit közölt a párisi rádió, hogy ezeknek a tárgyalásoknak eredményei nagy lépéssel vitték előre a békeszerződések végleges megszövegezését. A külügyminiszterek csütörtök este teljes ülést tartottak, amelyen a Magyarországgal, Bulgáriával és Finnországgal kötendő békeszerződést vitatták meg.

A trieszti kérdésben Molotov a legutóbbi megbeszélésen azt javasolta, hogy Triesztet külön önkormányzati joggal rendelkező körzetként helyezzék jugoszláv szuverénitás alá. Molotov kijelentette, hogy legvégsőbb engedményként hajlandó beleegyezni még abba is, hogy Trieszt fölött Jugoszlávia és Olaszország közös fennhatóságot gyakoroljon, általános titkos választással megválasztott képviselőház és két kormányzó útján, akik közül az egyik olasz, a másik jugoszláv legyen.

Bevin kijelentette, hogy a helyszíni szemle megállapításai erősen támogatják az olaszok Trieszthez vonatkozó igényét, majd Byrnes hangsúlyozta, hogy miután a négy külügyminiszter értekezletén két egymással ellentétes nézet ütközik össze, a leghelyesebb az lenne, ha a 21 nemzet békeértekezletére bíznák a döntést. Miután Molotovnak Triesztre vonatkozó javaslatait a külügyminiszterek elutasították, a tanácskozás nem vezetett eredményre.

Újabb helyzet állt elő a trieszti kérdésben a londoni rádió értesülése szerint azáltal, hogy Jugoszlávia elutasította a Molotov által beterjesztett javaslatot. Kardelj jugoszláv miniszterelnökhelyettes, aki jelenleg Párisban tartózkodik, bejelentette, Jugoszlávia nem fogadhatja el a külügyminiszterek értekezletén beterjesztett szovjet javaslatot, amely Triesztet jugoszláv-olasz fennhatóság alá helyezné, mert Jugoszlávia teljes szuverénitást kíván gyakorolni Trieszt felett. Hozzáfűzte még, hogy Jugoszlávia hajlandó elfogadni a kérdésnek olyan természetű rendezését, amelyet a 21 nemzet részvételével a későbbi általános békekonferencia határozna el.

Tito tábornagy is nyilatkozott a trieszti kérdésben és kijelentette: Jugoszlávia népei elkeseredéssel állapítják meg, hogy a nyugati szövetségesek nincsenek belátással Jugoszlávia jogos követelései iránt és nincsenek tekintettel a sok áldozatra, amelyet Jugoszlávia hozott ebben a háborúban. Ha valamennyi szövetségesünknél az igazságosság szelleme uralkodnék - mondotta Tito -, akkor Hitler Németországnak mnden volt szövetségesét, így Olaszországot is rá lehetne kényszeríteni, hogy alávesse magát az Egyesült Nemzetek határozatainak. Jugoszlávia népei sohasem egyeznének bele más megoldásba, csak abba, hogy a Giutia-tartományt és Triesztet csatolják vissza Jugoszláviához. Nem egyezünk bele semmiféle megoldásba, amely Jugoszlávia kárára lenne - fejezte be nyilatkozatát Tito.

Londoni diplomáciai szakértők szerint egyébként a legutóbbi tanácskozásokon a Szovjetúnió és a nyugati nagyhatalmak közötti ellentétek nem csökkentek - jelenti az angol rádió. - Ha a vitás kérdésekben egyáltalán nem sikerülne megoldást találni, akkor egyetlen remény a megegyezésre az volna, ha további néhány hónapban fenntartanák a jelenlegi státus quot. Az olasz gyarmatok ügyét is ezen az alapon hozták tető alá azzal, hogy a végleges megoldást egyelőre elhalasztják.

A csütörtök délutáni tárgyalások mégis több derülátást eredményeztek. Ezen az értekezleten a külügyminiszterek többek között megállapodtak abban, hogy Dadekanesost visszaadják Görögországnak, Connelly amerikai szenátor, amikor a teremből kilépett, kijelentette, hogy kedvezően haladtak előre és számos kérdést sikerült rendezni és hasonló megelégedéssel nyilatkozott Vanderberg szenátor is.