Budapest, június 27.
Az amerikai és nyugat-európai útjáról hazatért magyar kormányküldöttség szerdán délben fogadta a budapesti és külföldi sajtó képviselőit, hogy tájékoztatót adjon útjáról és az elért eredményekről. Nagy Ferenc miniszterelnök örömmel közölte, hogy az amerikai és angliai látogatás a magyar kormányküldöttség tagjai részéről a legideálisabb koalíciós összhangban folyt. Minden kérdésben, amelyet felvetettek a legteljesebb volt az egyetértés közöttük. Az utazás eredményéiért vagy eredménytelenségéért együttesen vállaljuk a felelősséget. Először helyre kell igazítanom az itthoni nyilvánvalóan rosszul értesült sajtónak egypár állítását.

Voltak, akik azt írták, hogy egyes államférfiak csak velem, mások csak velem és a külügyminiszterrel tárgyaltak, holott az igazság az, hogy minden látogatáson a delegáció minden tagja részt vett. De egyes kijelentéseimet is félreértve juttatták Magyarországra. Így például azt közölték, hogy magamévá tettem Byrnes külügyminiszternek a Duna nemzetközivé tételére vonatkozó javaslatát. A vele folyó tárgyaláson erről nem volt szó, egyéb helyeken pedig - főleg a sajtó előtt - , ha a Duna kérdéséről nyilatkoztam, ez úgy hangzott, hogy a Duna-probléma ma már nagyhatalmi kérdés, mi a magunk részéről természetesen örülünk annak, ha minél több hajó közlekedik a Dunán.

Tárgyalásainkon felvetettük az összes magyar problémákat, amelyeknek elintézése, vagy eldöntése a nagyhatalomra tartozik. Így felvetettük a magyar békecélokat, a magyar-román határkérdést, a Csehszlovákiában élő magyar kisebbségek kérdését. Ezeknél a kérdéseknél láttuk, hogy a magyar demokráciának mily irtózatos erőfeszítésre van szüksége, hogy az elmúlt politikai bűnöket kiküszöbölje vagy részben enyhítse. Mindezek ellenére a magyar demokráciának hitele van Nyugaton.

A magyar-román határkérdésben minden törekvésünk arra irányult, hogy még egyszer felvethessük a magyar-román határkérdést, azonban meg kell mondanom, a külügyminiszterek értekezletének annyi dolga van, hogy nem szívesen térnek vissza egy eldöntött kérdésre. Az angolszász hatalmak szemmel láthatóan elismerik a szovjet kezdeményezését, illetékességét a duna-völcsi kérdésekben. Bizonyos, hogy ha még egyszer sikerülne a külügyminiszterek elé vinni a magyar-román kérdést, mindegyik nagyobb megfontolással nézné ennek magyar vonatkozásait.

Az angolszász hatalmak, éppúgy mint a Szovjetúnió kormánya, nagy megértést tanúsít a csehszlovákiai magyar kisebbség sorsa iránt. Valószínű, a békeszerződésekben szerepeltetni fogják a kisebbségek védelmének kérdését és az Egyesült Nemzetekre bízzák az ezek feletti döntést.

Ezután a miniszterelnök a gazdasági kérdéskre tért át. Ismertette az elért eredményeket, kiemelve, hogy úgy az Egyesült Államok, mint Anglia és Franciaország kijelentette, hogy a Magyarországról elhurcolt értékeket kiadják. Mindent megtettünk, ami tőlünk tellett, hogy a magvar problémákat minél világosabban minden illetékes tényező elé tárjuk. Ezért, amikor Párisba érkeztünk, kihallgatást kértünk Molotov külügyminisztertől is, aki nagyon szívélyesen fogadott bennünket. A külföldi fogadásaikon és a sajtóval való érintkezésünk során a közfigyelem ráterelődött a magyar kérdésekre.

A miniszterelnök tájékoztatója után Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes hangoztatta, hogy a miniszterelnök politikai fejtegetéseihez nincs hozzátenni valója, tekintettel arra, hogy a delegáció a legnagyobb egyetértésben dolgozott; egy-két körülményre szeretné mindössze felhívni az újságírók figyelmét. Magyarország volt az első állam a volt hitleri csatlósok közül, amelynek sikerült "a maga sorskérdéseire" a négy döntő nagyhatalom vezetőinek figyelmét közvetlenül felhívni. Nagy élmény volt az Egyesült Államok képviselőházának, külügyi bizottságánák ülése, ahol két órán keresztül nemcsak kifejthették a magyar kérdéseket, de számtalan kérdésre adott válaszunkban ismertethettük is álláspontunkat. Jelentős eredménye az útnak, hogy a világon felébredt az érdeklődés a magyar kérdések iránt.

Ezután az újságírók tettek fel kérdéseket a magyar kormányküldöttség tagjaihoz, Ries István igazságügyminiszter egy kérdésre válaszolva megállapította, hogy a magyar demokrácia Horthy Miklóst tartja a legnagyobb háborús bűnösnek. Ezzel kapcsolatban több kérdést is intéztek hozzája.

A magyar arany visszaszolgáltatásával kapcsolatban feltett kérdésre Nagy Ferenc közölte, hogy Nyárády Miklós, a magyar kormány szakértője, már útban van Berlin felé a hazaszállítás műszaki kérdéseinek megtárgyalására.

A jóvátétellel kapcsolatban felvetett kérdésekre a miniszterelnök hangoztatta, hogy a kormányküldöttség elutazása előtt beadványban kérik a Szovjetúnió kormányától jóvátételi kedvezményben való részesítésünket a stabilizációra való tekintettel. Miután útjuk közben nem értesültek arról, hogy a szovjet kormány erre a kérdésre félhivatalosan már kedvező választ adott, a kérést Molotov külügyminiszter előtt megismételték.

Egy másik kérdésre válaszolva megállapította a miniszterelnök, hogy felelős külföldi tényezők tájékoztatva vannak a magyar belpolitikai kérdésekről. A közvélemény tájékozatlanságának eloszlatására pedig jó eredménnyel volt a látogatás.

A magyarországi zsidók helyzetével kapcsolatban a miniszterelnök tájékoztatta a külföldet a zsidók erkölcsi és gazdasági rehabilitációja tárgyában alkotott magyar törvényekről és a kártalanítás módjáról.

A demokráciaellenes erőknek és különösen Eckhardt Tibornak szereplésével kapcsolatban felvetett kérdésekre válaszolva közölte a miniszterelnök, hogy tapasztalata szerint Eckhardt Tibor nem vett részt semmiféle politikai megmozdulásban. Ellenben a sajtónak egy része elsősorban pedig a katolikus magyarok "Vasárnapja" gyakran intéz súlyos támadást a magyar demokrácia ellen, de ugyanez tapasztalható a "Krónika" című folyóiratnál is. Kénytelen voltam határozott szavakkal kérni az amerikai egyházi köröket, hogy ne tűrjék tovább a magyar demokrácia ellen irányuló támadásokat.

Végül megállapította, hogy a nyugati demokráciák a maguk jólétében talán nem is tudják kellő mértékben felfogni azokat a nehézségeket, amelyeket itt a demokratikus átalakulás érdekében kell megvívnunk.

A Magyar Távirati iroda jelenti:
A kormány tagjai szerdán délelőtt 10 órakor Nagy Ferenc miniszterelnök elnöklésével rendkívüli minisztertanácsot tartottak, amelyen a miniszterelnök beszámolt a magyar kormányküldöttség washingtoni, londoni és párisi tárgyalásairól, majd Gyöngyösi János külügyminiszter tájékoztatta a minisztertanács tagjait több külpolitikai kérdéssel kapcsolatban. A minisztertanács elhatározta, hogy négytagú bizottságot küld ki a külföldre hurcolt magyar javak felkutatására és hazaszállításának lebonyolítására. A minisztertanács 12 óra után ért véget.