Párizs, július 30.
Párizsban a Luxemburg-palota falai között hétfőn délután 4 órakor megnyílt a 21 nemzet értekezlete, hogy az ötéves világháború után békét adjon Magyarországnak, Olaszországnak, Bulgáriának, Finnországnak és Romániának.

A magyar békeszerződés tervezete
A nagyhatalmak külügyminiszter-helyetteseinek megegyezése értelmében a külügyminiszteri tanács által kidolgozott békeszerződés tervezeteket ma adják át a sajtónak. Az okmányokat teljes egészében nyilvánosságra hozzák, azokat a pontokat is, amelyekben a külügyminiszterek nem tudtak egyezségre jutni. A szerződések másolatait hétfőn délelőtt adták át a volt ellenséges államok, Olaszország, Magyarország, Románia, Bulgária és Finnország képviselőinek.

A Magyarországgal kötendő békeszerződés tervezete párizsi értesülés szerint lényegében a következőket tartalmazza:
Magyarország tudomásul veszi, hogy azok a német kintlévőségek és értékek, amelyek Magyarország területén vannak, a Szovjetúniót illetik meg.

Magyarországnak Ausztriával és Jugoszláviával közös határa változatlan marad, ahogy 1938. január elsején húzódott. Az 1940. augusztus 3-én hozott bécsi döntés érvénytelen. Magyarország és Románia között helyreáll az 1938. január elsejei határ. Magyarország és a Szovjetúnió, valamint Csehszlovákia között az 1938. január elsejei magyar-csehszlovák határvonalat állapítják meg. A csehszlovák-magyar határ kérdésében az 1938. november 2-án hozott bécsi döntés semmis. A csehszlovák-magyar határ kérdésében megfogalmazott szöveg ideiglenesnek tekinthető mindaddig, amíg a békeértekezlet és a külügyminiszteri tanács előtt Csehszlovákia és Magyarország nem fejtette ki nézetét.

Magyarország olyan haderőt tarthat, amelynek összlétszáma 65.000 főnyi lehet. A magyar légierő 90 gépből állhat, de ebből csak 70 gép lehet harci gép és a légiszemélyzet nem haladhatja meg az ötezer főt. Bombázó gépeket Magyarország nem tarthat.

A jóvététel kérdésében a békeszerződés megállapította, hogy Magyarország a Szovjetúniónak, Csehszlovákiának, Jugoszláviának okozott veszteségekért jóvátétellel tartozik. A nagyhatalmak azonban megfontolás tárgyává tették, hogy Magyarország harcolt Németország ellen és ezért a megállapított jóvátétel csak egy része az okozott kárnak. Háromszáz millió dollárban állapították meg a magyar jóvátétel összegét és ennek kétharmad része a Szovjetúniót illeti. A jóvátételt nyolc éven keresztül ipari felszerelésekben, folyami hajókban, gabonában és egyéb anyagokban kell teljesítenie.

Az Egyesült Államok fenntartja magának azt a jogot, hogy a magyar jóvátételi kérdést a békeértekezlet előtt újból megvitassák. Az Egyesült Államok kormánya aggályát fejezi ki azért, hogy az általános gazdasági helyzet Magyarországon az összeomláshoz közeledik. Az Egyesült Államok kormánya már 1946 márciusában, amikor látta, hogy a lakosság megélhetési minimuma is veszedelemben forog, azt javasolta, hogy tanulmányozzák a magyarországi helyzetet és dolgozzanak ki olyan tervezetet, amely nemcsak a gazdasági élet felbomlását akadályozná meg, hanem lehetőségeket biztosítson az ország újjáépítésére.

A békeszerződések tervezetének teljes szövegét a mai nap folyamán hozzák nyilvánosságra.