Washington, január 22.
Truman elnök hétfőn elmondott „State of the Union” üzenetében megemlékezett az amerikai nemzet hatalmas erőfeszítéseiről, amelyekkel kivívta a nácihatalmak fölötti győzelmet. A háború végetért és a világ új feladatokkal találta magát szemben. Az újesztendő, amelybe beléptünk, az Egyesült Államokat erősnek és méltón bizakodónak találja – mondotta az elnök. – Hallatlan teljesítményekre pillanthatunk vissza, amelyeket mint demokratikus köztársaság vittünk véghez. Felmérhetetlen előnyök birtokában vagyunk: hatalams és változatos természeti forrásaink vannak. Óriási üzemeink, intézményeink és egyéb berendezéseink, felülmúlhatatlan technológiai képességünk és ügyességünk. Mindezt arra használhatjuk fel, hogy győzelmünk alapépítményén tartós békét építsünk, amely nagyobb szabadságot és nagyobb biztonságot ad országunk és az egész világ emberi társadalmának. Minden bizonnyal fel is építjük a tartós békét, ha állandóan szem előtt tartjuk azt a tényt, hogy a feladatok megoldása ránk vár.

A felelősségek országa
- Az Egyesült Államok, amely a világ népeinek ígéretföldje volt mindenkor – hangzik tovább az elnök üzentete –, most az egész világ minden népe szemében a nagy felelősségek országa lett. A századok fejlődése egy új korszakhoz vezetett bennünket, amelyben a tudomány haladása arra kötelez, hogy a nemzetek közötti számos kapcsolatot új formába öntsük és új utakon fejlesszük. A tudomány előrehaladása meggyorsította a nemzetközi kapcsolatok fejlődését és annyira megváltoztatta a világkapcsolatokat, hogy szembe kell néznünk egy új korszak problémáival. Felemelő érzés – mondotta a továbbiakban - , hogy az Egyesült Nemzetek közös erőfeszítése nem szűnt meg az ellenség térdrekényszerítésével. Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének első ülésezése a világbéke megvédésére irányuló merész vállalkozásnak valódi kezdetét jelenti.

Módot keresünk arra, hogy a béketárgyalásoknál a kis népek éppúgy hallathassák szavukat, mint a nagy nemzetek. A Moszkvában hozott döntések értelmében erre alkalmat kívánunk nyújtani az Olaszországgal, Magyarországgal, Finnországgal, Romániával és Bulgáriával kötendő békeszerződés megalkotása során is. Az Egyesült Államok szándéka, hogy ezt az elvet érvényesítse a Németországgal és Japánnal való békekötéskor is. A békének igazságon, nem pedig hatalmi erőn kell nyugodnia. A békét nem húsz évre tervezzük, ennek tartós békének kell lennie. Ennek legbiztonságosabb záloga a leghatalmasabb nemzetek közötti egyetértés és együttes tevékenység, amely azonban önmagában nem elégséges, ha nem szolgáltatnak igazságot minden nációnak.

Az egyenetlenség hangjai
- Nagy háborút nyertünk mi amerikaiak, a nyíltszívű emberek népe, akik gyűlölik a háborút. E háború próbatétele után megtaláltuk annak az egységnek erejét, amely rombadöntötte azoknak hatalmát, akik erőnek erejével arra törekedtek, hogy megtagadtassák velünk az ember méltóságába vetett hitüket. A próbatétel alatt nem hallatszottak körülöttünk az egyenetlenség hangjai.

Ezek a hangok azonban ma ismét felüvöltenek. Ezek a hangok félelmet, gyanakvást, türelmetlenséget és gyűlöletet kívánnak szítani. Meg akarják rontani összhangjukat, egymás iránti megértésünket, amerikai hagyományunkat, az „élni és élni hagyni” elvünket. Ismét azon búzgólkodnak, hogy fajt faj ellen, gazdálkodót a városi lakos ellen, a népet pedig kormánya ellen ugrasszák. Nekünk süket fülekkel kell elmenni mellettük, nem szabad ezeknek az egyenetlenséges hangoknak úrrá lenni felettünk. Ennek az országnak az őszinte fiai megtalálták a bátorságot, az erőt, az önfegyelmet, a kölcsönös tiszteletet, hogy harcoljanak és győzzenek szövetségesünk segítségével, Isten legfelsőbb vezérletével. Kétlem, hogy a jövő feladatai nehezebbek lennének, mint azok, amelyek mögöttünk állanak. De ha nehezebbek lennének, kijelenthetem, hogy erőnk, tudásunk és megértésünk megfelelő lesz ezeknek a feladatoknak megoldásához.