Budapest, január 23.
A törvényjavaslatnak, amely tizennyolc paragrafusból áll, különösen fontos része a javaslatnak általános része, a bevezetés. Ebben a részben a legnagyobb magyar alkotmányjogi törvényekre emlékeztető méltósággal és fontossággal fektettek le a demokratikus ország alapelveit, körvonalazza azokat a nagy szempontokat, amelyek szerint az ország alkotmánya kiformálódik és amelyet valóban hosszú évszázadokra útmutatói lesznek az egész magyar életnek.

„Az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogai”
- Magyarországon 1918. november 13-án megszűnt a királyi hatalom gyakorlása – mondja a törvényjavaslat bevezetésében. – A nemzetre visszaszállott az önrendelkező jog. Négyszáz esztendős harc, az ónodi gyűlés, az 1849-es debreceni határozat, két forradalom kísérlete és az ezt követő elnyomatás után a magyar nép újra szabadon határozhat államformájáról.

- Az általános, egyenlő és titkos választójog alapján megváltozott nemzetgyűlés most a magyar nép nevében és megbízásából megalkotja azt az államformát, amely a nemzet akaratának és érdekeinek legjobban megfelel: a magyar köztársaságot.

- A köztársaság polgárai számára biztosítja az ember természetes és elidegenítetlen jogait, a magyar nép számára a rendezett együttélést s a más népekkel való békés együttműködést.

- Az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogai különösen: személyes szabadság, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülést és gyülekezési jog, mentesség az elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog s a részvétel joga az állam és az önkormányzatok életének irányításában.

- Ezeket a jogokat a magyar állam valamennyi polgárának minden irányú megkülönböztetés nélkül a demokratikus államrend keretein belül egyformán és egyenlő mértékben biztosítja.

Leszögezi ezután a törvényjavaslat, hogy e cél megvalósítására Magyarország nemzetgyűlése mindenekelőtt az államformáról szóló törvényt alkotja meg.

Minden 35. életévét betöltött magyar állampolgár megválasztható köztársasági elnöknek
A törvényjavaslat első paragrafusa a következőt mondja:
- Az államhatalom kizárólagos forrásai és birtokosa a magyar nép. A magyar nép a törvényhozó hatalmat az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján megválasztott nemzetgyűlés útján gyakorolja.

A törvényjavaslat második paragrafusa:
- Magyarország köztársaság.
- A köztársaság élén elnök áll. A köztársasági elnököt a nemzetgyűlés négy évre választja.

A harmadik paragrafus:
- Köztársasági elnökké minden magyar állampolgár megválasztható, aki 35. életévét betöltötte.

Ezután a törvényjavaslat negyedik paragrafusában szabályozza a nemzetgyűlés elnökválasztásának technikai módozatait.

Az ötödik paragrafus kimondja, hogy egymásután két ízben köztársasági elnökké senkit sem lehet megválasztani.

A hatodik paragrafus közli a köztársasági elnökének a nemzetgyűlés előtt tett esküjét vagy fogadalmát. Ebben az új elnök kötelezi magát, hogy Magyarországhoz és annak alkotmányához hű lesz, törvényeit, régi jó és helybenhagyott szokásait megtartja és köztársasági elnöki tisztét a nemzetgyűléssel egyetértve a magyar nép javára gyakorolja.

A hetedik paragrafus a választásról és eskü- illetve fogadalomtételről készítendő jegyzőkönyv módozatait szabályozza, a nyolcadik paragrafus pedig kimondja, hogy az első ízben megválasztott köztársasági elnök eskütételével a Nemzeti Főtanács intézménye megszűnt.

Az elnök jogköre
A kilencedik, tizedik, tizenegyedik, tizenkettedik, tizenharmadik és tizennegyedik paragrafus az elnöki jogkört szabályozza. Eszerint a köztársasági elnök tizenöt napon belül aláírja és a kihirdetést elrendelő záradékkal látja el a nemzetgyűlés által alkotott törvényeket. A kihirdetés elrendelése előtt említett határidőben, tehát tizenöt napon belül a törvényt újabb megfontolás végett észrevételeinek közlésével egyízben visszaküldheti a nemzetgyűlésnek, a nemzetgyűlés által hozzá másodízben áttett törvényt azonban tizenöt napon belül kihirdettetni köteles.

A törvénytervezet értelmében a köztársasági elnök a nemzetgyűlést egy ülésszakban harminc napnál nem hosszabb időre, legfeljebb egyízben elnapolhatja. Az elnapolás tartama alatt a nemzetgyűlés elnöke legalább száz képviselőnek írásban előterjesztett indítványára, az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra a nemzetgyűlést összehívni köteles. A köztársasági elnök ugyancsak jogosult a nemzetgyűlést feloszlatni, ha ez iránt a kormány előterjesztést tesz, vagy ha ezt a nemzetgyűlési képviselőknek legalább kétötöd része felterjesztésben kéri. Később a tizenötödik paragrafus azonban kimondja, hogy ha a köztársasági elnök a nemzetgyűlési feloszlatta, a minisztérium köteles a választások megtartásáról olyan időpontban gondoskodni, hogy az új köztársasági elnök a választást szükségessé tevő körülmény bekövetkezésétől számított hatvan napon belül megválasztható legyen.

A köztársasági elnök képviseli Magyarországot nemzetközi viszonylatokban, követeket küld és fogad, konzulokat nevez ki és megadja az idegen konzulok részére a működési engedélyt. A felelős minisztérium útján a külhatalmakkal szerződéseket köthet, ha azonban a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez a nemzetgyűlés hozzájárulása szükséges.

Kimondja a törvény azt is, hogy a köztársasági elnök hadüzenetre, a hadiállapot beállításának megállapítására, békekötése, a honvédségnek az országon kívüli alkalmazására csak a nemzetgyűlés felhatalmazásával jogosult.

A köztársasági elnököt megilleti az államfő megkegyelmezési joga, úgyszintén a törvényes akadályok alól az államfő részére fenntartott felmentés joga. Általános kegyelmet, valamint a miniszteri felelősség érvényesítéseképpen vád alá helyezett, vagy elítélt miniszternek, illetőleg legfőbb számvevőszéki elnöknek kegyelmet csak a nemzetgyűlés adhat.

Háború vagy mozgósítás esetében a honpolgári kötelékből való elbocsátás felől a minisztérium előterjesztésére szintén a köztársasági elnök határoz.

A köztársasági elnök érdemrendeket, kitüntetéseket  adományozhat.

A köztársasági elnök lemondása és felelősségrevonása
A törvénytervezet tizenötödik paragrafusa kimondja, hogy a köztársasági elnök tisztségéről csak a nemzetgyűléshez intézett nyilatkozatban és a nemzetgyűlés hozzájárulásával mondhat le. A nemzetgyűlés tizenöt napon belül kérheti az elnököt, hogy elhatározását fontolja meg, ha azonban az elnök elhatározását fenntartja, a nemzetgyűlés a lemondás tudomásul vételét nem tagadhatja meg.

Ha a köztársasági elnök meghal, a köztársasági elnöki szék más okból megüresedik, vagy a köztársasági elnök tisztségének ellátásra egyéb okból tartósan képtelenné válik, az új elnök megválasztásáig az elnök jogkörét a nemzetgyűlés elnöke gyakorolja, hogy a megalkotott törvényt a nemzetgyűlésnek nem küldheti vissza, a nemzetgyűlést nem oszlathatja fel és a kegyelmezés jogával, csak jogerősen elítéltek javára élhet. Ilyen esetben a nemzetgyűlés elnöke köteles gondoskodni arról is, hogy a nemzetgyűlés az új köztársasági elnök megválasztása végett harminc napon belül összeüljön.

A tizenhatodik paragrafus kimondja, hogy a köztársasági elnök személye sérthetetlen, büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja. Ha azonban a köztársasági elnök az alkotmányt vagy a törvényt megszegi, a nemzetgyűlés őt legalább százötven tag írásbeli indítványa alapján összes tagjai legalább kétharmad részének jelenlétében és a jelenlévők kétharmadának szavazatával felelősségre vonhatja. A bíráskodás a nemzetgyűlés tagjaiból a ma is életbenlévő 1848-as törvény megfelelő alkalmazásával alakított bírósági joga.

Az utolsó előtti paragrafus kimondja, hogy a köztársasági elnök részére a nemzetgyűlés tiszteletdíjat állapít meg tisztének ellátására szükséges hivatalt a minisztérium szervezi, a hivatal költségeiről az állami költségvetés keretében kell gondoskodni.

Az utolsó paragrafus:
- Ez a törvény meghozatalával azonnal hatályba lép.