Budapest, február 27.
1. Veres Péter  a Nemzeti Parasztpárt álláspontját ismertetve kijelentette, hogy az első világháborút követő békeszerződésben olyan módon intézték el Magyarországot, ami a nép természetes jogérzetét sértette. Hogy a sovinizmust leszűkíthessük a természetes nemzeti érzésig, először igazságnak kell lennie. Ha teljesen hallgatunk, gyáva lapulók vagyunk, ha pedig olyan módon adunk hangot kívánságainknak, hogy felébresztjük szomszédaink sovinizmusát, akkor nem érünk célt. Ne kockáztassuk azt, ami van.

Kijelentette, hogy néhány trianoni jelszón túl még a közönséges nemzeti érzés sincs kifejlesztve társadalmunkban. A sovinizmus veszedelme a kispolgárság, de különösen a középosztály részéről fenyeget. A tanult emberek táplálják a sovinizmust, mert egyéni vágyaik elérését abban látják, hogy az ország nagyobb legyen. Véleménye szerint erre az osztályra építeni nem lehet, építeni csakis a munkásság és parasztság nemzeti érzésére lehet.

2. A Szociáldemokrata Párt nevében dr. Szalay Sándor szólt a kérdéshez. Vázolta a lehetőségeket és ismertette, hogy külföldön miképpen látják Magyarországot:
- Tessék tudomásul venni: a világ szemében ezeréves Magyarország nem létezik mint politikai aktualitás – mondotta. – A párizskörnyéki békék előtt Európában 76 millió ember élt idegen uralom alatt. Utána már csak 23 millió. Ebben benne van a néhánymillió magyar is.

A továbbiakban a nemzetiségi elv politikai eredménytelenségéről beszélt, majd kijelentette: a természetes nemzeti érzések – bár ezek nagy kincsek – mégis konkrét kérdésekben ütköznek a szomszédnépek természetes érzéseivel és igazságérzetével. Magyarország a hitlerizmus haszonélvezője volt; a magyar köztársaság nem a maga, hanem a letűnt rendszer számláját fizeti. Meg kell kezdeni a sovinizmus belső leépítését és nem szabad felkorbácsolni az érzelmeket, felfokozni a várakozást, mert a csalódást a reakciósok a demokrácia számlájára írják.

3. Bethlen Oszkár a kommunista álláspontot ismertette. Elutasította a vádakat, amelyek szerint a kommunisták nem képviselnének hazafias álláspontot ebben a kérdésben. Az a kísérlet, hogy fehérre mossák Magyarországot, megnehezíti az esélyeket a béketárgyalásokon. A világ arra kiváncsi: mennyire számolta fel a múltat a magyar demokrácia. A jugoszlávok és csehek képviselhetnek hazafias álláspontot, mert feljogosítja őket erre a múltjuk.

- A magyar kommunisták Trianonnal soha egyet nem értettek, de nem voltak hajlandók senkivel szemben fellépni a határok revíziója érdekében – mondotta, majd kijelentette, hogy a múlt rendszer bűnei miatt rossz kilátásokkal megyünk a béketárgyalások elé. Azt is nézik majd, hogy mit szándékszunk tenni a jövőben: be kell bizonyítanunk, hogy a múltat felszámoltuk s hogy a béke erős pillére akar lenni Magyarország.

4. Podányi-Gulyás Jenő kisgazdapárti képviselő beszédét azzal kezdte, hogy egy küzdelem hit nélkül sohasem hozhat eredményt:
- Tisztában vagyunk a materális és fizikai erők fontosságával, de mégis állítom, hogy a hit olyan hatalom, amellyel a világnak számolnia kell - mondotta, majd hivatkozott Carl L. Becker: „Milyen lesz az új világ?” című munkájára, amely még a háború alatt jelent meg Amerikában. Ez azt bizonyítja, hogy az angolszászok már a háború alatt is foglalkoztak a béke kérdésével. Ha amerikai szemmel nézzük a kérdést, mindenkinek be kell látnia, hogy nemcsak Magyarország intézte rosszul az ügyeit, hanem egész Európa.

A két háború bebizonyította: Európa képtelen a maga dolgai intézésére. Ha filozófikus szemmel vizsgáljuk a kérdést, rá kell jönnünk, hogy van relatív felelősség is. Európa volt a bűnös, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarország most az egész felelősséget a kontinensre hárítja. Európa demokratikus elrendeződésén van a hangsúly. Ha valaki úgy véli, hogy Európa elrendeződését sovinizmussal el helet intézni, téved. Az ilyen rendezés bukással járna. A soviniszta elgondolásnak érvényesülnie nem szabad. A béke záloga csakis az európai ember feismerése lehet. Ebben az esetben biztosítottnak látszik a világbéke, mert ennek a felismerésnek az érvényesülése esetén semmiféle népnek nincs előjoga. Ez az abszolút, a kikristályosodott demokrácia.

A magyar népnek meg kell szoknia az egyenjogúság érzését, be kell illeszkednie ebbe a gondolat- és érzésvilágba. Ne becsüljük le, de igenis domborítsuk ki a magyar nép jólelkűségét, egészséges humanitását azzal az alapgondolattal, amit a szövetséges hatalmak az Atlanti Chartában már lefektettek. Az igazságosság és méltányosság érzésére hivatkozva, igazságtalan és tarthatatlan ez a békeszerződés, ahol az egyik félnek csak kapni, a másiknak pedig csak adni lehet.