Páris, július 31.
(Magyar Távirati Iroda)
A külügyminiszterek tanácsa által elfogadott, július 18-áról keltezett magyar békeszerződés tervezete nyolc részből és harminchét cikkelyből áll. A mellékletek száma hat.

A békeszerződés-tervezet bevezetőül leszegezi, hogy Magyarország szövetkezett a hitleri Németországgal és részt vett a Szovjetúnió, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és más egyesült nemzetek elleni háborúban. Ezért a háborúért a felelősség ráeső részét viseli.

Minthogy Magyarország 1944. december 23-án megszakította kapcsolatait Németországgal, hadat üzent Németországnak és 1945. január 20-án fegyverszünetet között Szovjetúnióval, Nagy Britanniával és az Egyesült Államokkal és minthogy egyrészt a szövetkezett hatalmak, másrészt Magyarország békeszerződést kívánnak kötni, amely a köztük leendő békés állapotok alapjául fog szolgálni és a fentemlített események következtében létrejött még rendezendő kérdéseket fogja rendezni, lehetővé téve azt, hogy a szövetkezeti hatalmak támagassák Magyarország azon kérését, hogy tagja lehessen az Egyesült Nemzeteknek és csatlakozhassék minden olyan megállapdáshoz, amelyet az Egyesült Nemzetek keretében kötöttek meg. Megállapodtak abban, hogy deklarálják a hadiállapot megszünését és megkötik a jelen békeszerződést.

Magyarország határai
A I. rész Magyarország határaira vonatkozik. Megállapítja, hogy Magyarország ausztriai és jugoszláviai határai ugyanazok maradnak, amelyek 1938. január 1-én voltak. Az 1940. augusztus 30-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisnek nyilváníttatnak. Ezáltal a magyar-román határ az 1938. január 1-ei állapotnak megfelelően visszaállíttatik. A Magyarország és a Szovjetúnió közti határ eme két ország és Románia közös határpontjától kiindulólag a Magyarország, a Szovjetúnió, valamint Csehszlovákia által alkotott közös határpontig a Magyarország és Csehszlovákia közötti határvonal mentén az 1938. január 1-ei helyzetnek megfelelően állapíttatik meg. Az 1938. november 2-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisnek és megnemtörténtnek tekintetnek. A Magyarország és Csehszlovákia közötti határ e két országnak Ausztirával való közös határpontjától kiindulólag a magyar-cseh határnak a Szovjetúnióval alkotott közös határpontjáig az 1938 január 1-ei állapotnak megfelelően állíttatik vissza.

Jelen szöveg csak kísérleti megoldásnak tekinthető mindaddig, amíg Csehszlovákia és Magyarország kormányainak alkalma nyilik a békeértekezleten vagy pedig a külügyminiszterek tanács előtt álláspontjukat e tárgyban kifejteni.

Az emberi szabadságjogok
A II. rész politikai záradékokat tartalmaz. Rendelkezik az alapvető emberi szabadságjogokról, amelyeket Magyarországnak a közigazgatása alatt álló személyek számára biztosítania kell, intézkedik a szövetségesek ellen irányuló tevékenységek megakadályozásáról, a háborús bűnösök felelősségrevonásáról, majd megállapítja, hogy Magyarország teljes érvényűnek tekinti Olaszországgal, Bulgáriával, Romániával és Finnországgal kötött békeszerződéseket, valamint a szövetségesek részéről osztrák, német és japán viszonylatban elért egyességeket. Magyarország és Románia között a háborús állapot megszűnik a szövetségesekkel kötött békeszerződések életbelépésétől. Minden szövetséges hatalom a jelen szerződés életbelépte után 6 hónappal közölni fogja Magyarországgal, hogy a háború előtt kötött melyik kétoldalalú szerződést óhajtja életben tartani vagy megújítani.

A hadifoglyok hazaszállítása
A III. rész a katonai záradékokat tartalmazza. A már eddig ismert és hiteles adaton túlmenően megállapítja, hogy a magyar légi és szárazföldi erőkhöz nem tartozó személyzet semminemű katonai kiképzésben nem részesülhet. A magyar hadifoglyokat a lehető leghamarabb hazaszállítják a Magyarország és a magyarokat hadifoglyokként fogvatartó egyes hatalmak közötti megállapodásoknak megfelelően. A hazaszállítás költségeit a magyar kormány viseli.

A megszálló csapatok kivonása
A IV. rész a szövetséges haderők kivonulásáról intézkedik. Eszerint a jelen szerződés életbeléptetésétől számított 90 napon belül valamennyi szövetséges haderőt kivonják Magyarországból, de a Szovjetúniónak jogában áll Magyarország területén annyi fegyveres erőt tartania, amely szükséges ahhoz, hogy az ausztriai szovjet megszállási övezettel a Vörös Hadsereg közvetlenül fenntarthassa. Magyarország kötelezi magát, hogy a közlekedési vonalak fenntartásához szükséges könnyítéseket biztosítja, amiért a magyar kormány térítést kap.

Az V. rész a jóvátételről és a javak visszaszolgáltatásáról intézkedik
Az Egyesült Államok delegációja fenntartja magának a jogot, hogy ezt a kérdést a békekonferencián újra felvethesse.

A VI. rész a gazdasági feltételekkel foglalkozik

Intézkedik arról, hogy amennyiben Magyarország ezt még nem tette meg, vissza kell adnia az Egyesült Nemzeteknek és azok állampolgárainak összes törvényes jogait és érdekeltségeit az 1941. április 10-i állapot szerint azok mai állapotában. Magyarország elismeri annak szükségességét, hogy az Egyesült Nemzetek, vagy azok állampolgárai kártérítést kapjanak olyan tulajdonukért, amely a háború alatt elveszett, vagy megsérült. A magyar kormány megszünteti ezeknek a javaknak és érdekeltségeknek minden felügyeletét és hatálytalanítja mindazokat a jogügyleteket, amelyeket a tengelyhatalmak, vagy azok ügynökei az Egyesült Nemzetek állampolgárainak javaival kényszer, vagy erőszak alkalmazásával létrehoztak.

Magyarország elismeri, hogy a Szovjetúniónak joga van mindazon magyarországi német követelésekre, amelyeket a németországi ellenőrző bizottság átruházott a Szovjetúnióra és kötelezi magát arra, hogy minden olyan intézkedést meg fog tenni, amely ezeket az átruházásokat megkönnyíti.

Magyarország lemond a szövetséges hatalmakkal szemben minden olyan követelésről, amely 1938. szeptember 1-e után egyenesen a háború következtében támadt. Magyarország beváltja a területén kibocsátott szövetségek katonai fizetési eszközöket és kötelezi magát arra, hogy addig is, amíg kereskedelmi szerződéseket köt, az Egyesült Nemzetek a legtöbb kedvezmény elvében részesülnek. Gazdasági tekintetben a vitás kérdések eldöntése paritásos békéltetőbizottság elé tartozik.

A VII. rész a Duna-problémára vonatkozik.

A VIII. rész a befejező záradék, amely megállapítja, hogy a szerződések hivatalos szövege az orosz és az angol. A szerződés a szövetséges hatalmak és Magyarország által történt ratifikálás után lép hatályba.

Budapest, augusztus 5.

Gyöngyösi külügyminiszter:
Magyarország a közeljövőben emlékirattal fordul a nagyhatalmakhoz

A francia félhivatalos hírszolgálat jelenti Budapestről:
Gyöngyösi János magyar külügyminiszter az AFP budapesti tudósítójának kijelentette, hogy Magyarország a közeljövőben emlékirattal fordul a nagyhatalmakhoz. Kifejti állaspontját a kisebbségvédelem kérdésében és törvényesen biztosítékokat javasol a kisebbségek szabad vallásgyakorlata, oktatási, sajtó és egyesülési szabadsága tárgyában.

A külügyminiszter másfelől hangsúlyozta, hogy a magyar békeszerződés tervezete rendkívül rossz benyomást keltett az egész országban. Kijelentette továbbá, hogy tudomása szerint a Szovjetúnió idáig nem kérte a Magyarországon lévő olasz javak számbavételét.

A párisi rádió magyarnyelvű előadásban dr. Rubletzky Géza sürgeti, hogy a most megalkotandó béke végre igazi megbékélést teremtsen, hazánkban is, ahol csapongó és önmarcangoló érzések még akadályozzák a mérlegelések reális lehetőségeit. Mi bízunk abban, hogy a nagyhatalmak végre megteremtik az igazi megbékésést tágabb hazánkban, Közép-Európában és a sovinizmus eltűnik erről a földtájról. Nagyhatalmi ábrándjaink akkor sem lennének, ha történetesen nem legyőzött ország volnánk. Békében akarunk élni a világ minden népével, de különösen szomszédainkkal. Szeretnénk, ha mindenki megértene bennünket akkor, amikor a határainkon kívül élő magyarok emberibb és jobb sorsáért küzdünk.

Budapest, augusztus 9.

Nagyjelentőségű tiltakozó javaslat a nemzetgyűlés előtt a béketervezettel kapcsolatban
A nemzet remegő várakozással, lázas aggodalommal, de fegyelmezetten figyeli a párisi békekonferenciáról érkező magyar vonatkozású híreket. A magyar közvélemény hangulata egységesen fordult szembe azzal az igazságtalan béketervezettel, amely Magyarországot bármely más csatlósállamnál súlyosabb feltételekkel fenyegeti. E béketervezet nem veszi tekintetbe a magyarságnak sem a háború alatt a németek ellen kifejtett letagadhatatlan tevékenységét, sem a porosz csizma tiprása elől menekülők felkarolását, sem a felszabadulás után a demokrácia megszilárdítása érdekében tett határozott intézkedéseket.

A magyar társadalom egységes tiltakozásban kovácsolódik össze a fenyegető igazságtalanságokkal szemben s ezt a keserűségből s aggodalomból fakadó tiltakozást fejezi ki az az indítvány, amelyet Pásztor Tamás kisgazdapárti képviselő jegyzett be a nemzetgyűlésen csütörtökön délelőtt. Az indítvány a nemzetnek az igazságos magyar békéhez való ragaszkodását tükrözi vissza és demonstratív tiltakozás kifejezését sürgeti. A nagyjelentőségű indítvány a nemzetgyűlés legközelebbi ülésén kerül elmondásra.