Az ország teljes felszabadulásának évfordulóját kitűnően sikerült, látványos utcai versenyzőkel ünnepelte meg csütörtökön délután a magyar sport. Először az atlétikai váltóverseny került sorra. Már 3 óra tájban együtt találjuk a versenyzőket a szövetség előtt. Alig egy-két versenyző hiányzik még, az érdeklődés igen nagy, a Vasas például három csapattal indul.

Negyed 5 felé megérkeznek a teherautók is. A szovjet városparancsnokság, a BSzKRT, a BRE és a MÁVAUT bocsátott autót az atléták rendelkezésére. A mezbeöltözött versenyzők és a váltóbírák felkapaszkodnak, és azzal már indulnak is a kocsik.

A rajt a Szabadság-téri Hősök emlékművénél van. Neu János, az NSB főtitkára adta ki az utolsó utasításokat. Azután mi is autóba szállunk és robogunk a Hősök terére. A rendőrség hatalmas kordont vont az emlékmű köré, a befutó közvetlenül az emlékmű előtt van.

Visszafelé bejárjuk az útvonalat. Az Andrássy-út lobogódíszbe öltözött, sűrű sorokban gyülekeznek az emberek, ablakok, erkélyek is tele vannak kíváncsiakkal. Az út két oldalán rendőrök és szovjet katonák tartják fenn a rendet. A forgalmat már teljesen lezárták minden percnyi pontossággal, zökkenő nélkül történik.

Útközben megállunk az egyes váltóhelyeken. A versenyzők már mind helyükön vannak, a váltóbírák sorban jelentik, hogy minden rendben van.

Pontosan háromnegyed 5 órakor érkeztünk vissza a Szabadság-térre. Tizenhét futó áll fel az induláshoz. Motorkerékpáros küldönc indul előre, azután eldördül a lövés. Az első rajt rossz, a másodikra gyors iramban indul a mezőny.

A „nagyágyúk” kezdenek, Garay, Híres, Rátonyi, Kiss József és Gyergyói áll az élre. A Bajcsy-Zsilinszky úton Garay fordul elsőnek mögötte Rátonyi és Híres. Az első váltás után nem változik a helyzet. A második váltás az Andrássy-út sarkánál van. Maklári vezet Ujvári és Kárpáti előtt.

Az UTE egyre jobban feljön, szoros, izgalmas verseny. A következő váltásnál az ÓBSE kerül az élre Száki révén, a dicsőség azonban nem tart soká, Kalotai a Vasasnak szerzi meg a vezetést, mögötte Kondorosi és Somlós gyilkos küzdelmet vív. Az Oktogonhoz érünk.

Sűrű embersorok között folyik a verseny, zúg a „Hajrá Vasas”.Almádi a Vasas következő embere Jeszenszky azonban a nyomában van, az ÓBSE viszont kezd lassan visszaesni. A nyolcadik váltás hozta a leggyilkosabb küzdelmet Balázsi és Almádi között, melyből az UTE-futó kerül ki győztesen, míg az ÓBSE-t közben a BRE beéri.

Almádi elsőnek váltja a félkarú Szántót s már látszik, hogy az UTE jobban állította össze a csapatát. Hagymási nem tudja behozni az előnyt, Csányi 8 m előnnyel veszi át a botot és hatalmas hajrát vágva ki, nagy taps közepette mintegy 20 m-rel fut be elsőnek. Az ÓBSE Szilvás és Csépánfalvy jó futásával megmenti a harmadik helyet.

Végeredmény: 1. UTE (Híres, Beták, Kárpáti, Verőczi, Garay, Somlós, Jeszenszky, Almási, Szánthó, Csányi) 7:33.2., 2. Vasas (Garay, Krizsánszky, Makláry, Hagymási, Barta, Kalotai, Almási, Balázsi, Karácsonyi, Biró) 3. ÓBSE (Rátonyi, Mindszenthy, Ujvári, Száki, Ritter, Kenderesi, Löcsey, Szabó M. Szilvás, Csépánfalvy) 4. BRE, 5. Testvériség, 6. FTC. 7. Törekvés. 8. Postás. 9. CsMTK. 10. Vasas b), 11. Toldi 12. MTE, 13. Előre, 14. ESC, 15. Vasas c), 16. MÁVAUT.

Az utolsó emberek sorban megkoszorúzzák az emlékművet.

3 órakor hatalmas motorzúgás jelzi a motorok érkezését. Kettes és hármas sorokban, elől a bukósisakosok ünnepélyes lassúsággal fordulnak be a térre és felsorakoznak az emlékmű jobboldalán. Néhány perc és indulnak a kerékpárosok is. A teljes élgárda közel 50 versenyző száll nyeregbe. Az út rövid, a boly csaknem végig együtt halad, szoros izgalmas verseny, az utolsó 50 m-en dől el a jól helyezkedő Nagy Béla javára.

A befutó: 1. Nagy Béla, 2. Knob, 3. Biró, 4. Kiss Dezső, 5. Zsellér, 6. Nótás, 7. Gyurkovics, 8. Papp, 9. Morvay, 10. Ecker.
(A végleges sorrendet majd fényképfelvétel alapján állapítják meg a versenyzőket kísérő kocsi ugyanis kissé akadályozta a célbírók munkáját.)

A kerékpárosok baloldalt sorakoznak, fel középre pedig oszlopban az atléták vonulnak. Most néhány beszéd és a díjkiosztás fejezi be az ünnepséget.

Keresztury Dezső kultuszminiszter az első szónok. Hangoztatja a nap jelentőségeit. Zamercev vezérőrnagy, szovjet városparancsnok, üdvözli a szabad Magyarország sportolóit és annak a reményének ad kifejezést, hogy az ország felszabadításáért nem hiába ömlött a szovjet katonák vére.

A két nép között igaz barátság elmélyülését ez a verseny is előbbre viszi. Átadja a MASz-nak a szovjet városparancsnokság emlékalbumát. Katona Jenő alpolgármester a főváros üdvözletét tolmácsolja, majd Jámbor Alajos, a LOS tagja, osztja ki a motoros és kerékpáros szövetségnek a főváros tiszteletdíját, a versenyek helyezetteinek pedig az emlékvereteket.

Az egyik atléta vezényszavára háromszoros éljent kiáltanak az atléták a Vörös hadseregre és Sztálin generalisszimuszra, majd pattogó induló hangjai mellett ér véget az ünnepség.