London, október 3.
A külügyminiszterek tanácsának londoni értekezlete befejeződött. A Reuter-iroda jelentése szerint a kedden este kiadott hivatalos közlemény csupán arról számol be, hogy a külügyminiszterek tanácsa kedden két ízben ülésezett. A délutáni ülésen a tanács elhatározta, hogy jelenlegi ülésszakát berekeszti. Keddre virradóra éjszakai ülést tartottak a külügyminiszterek, amely egészen hajnali 3 óráig tartott. Ezen az éjszakai ülésen sem sikerült – a Reuter jelentése szerint – az értekezletet elmozdítani arról a holtpontról, amely azzal fenyeget, hogy a tanácsból nem lesz a jövőben állandó nemzetközi testület.

Az éjszakai ülést követően, mindössze nyolcórás pihenő után, kedden délelőtt ült össze az értekezlet, amelyen Molotov elnökölt, majd délután a kínai külügyminiszter elnöklésével volt újabb tanácskozás. Londonban úgy tudják, hogy az ülésszak berekesztésével a Londonban lévő külügyminiszterek azonnal hazautaznak. A három hete tartó ülésszakról kiadandó záróközleményt valószínűleg a külügyminiszterek helyettesei öntik majd végleges formába és így azt az ülésszak befejezésével még nem teszik közzé.

A londoni rádió hírmagyarázója szerint a legutóbbi napok tárgyalásainak középpontjában az a kérdés állott, hogy hány hatalom vegyen részt a végleges békeszerződések megszövegezésének munkájában. A brit kormány az öt szövetséges nagyhatalom: Amerika, a Szovjetúnió, Anglia, Franciaország és Kína részvételét javasolta, a szovjet kormány viszont úgy véli, hogy csupán a Szovjetúnió, Amerika és Anglia feladata a békeszerződések előkészítése. A jelek szerint tehát a külügyminiszterek tanácsának első ülésszaka nem hozott végleges döntést és több függő kérdésben a novemberben vagy decemberben kezdődő újabb ülésszakon kell majd dönteni.

Az angol sajtó nyomott, csaknem borúlátó hangon számol be a „londoni zsákutcáról.” A Daily Herald megállapítja, hogy a nehézségek Franciaország és Kína részvétele körül alakultak ki. A Daily Telegraph pedig méltatja az államférfiak erőfeszítéseit a megegyezés létrehozására és kifejti, hogy Molotov újabb moszkvai utasítások nélkül nem tehetett engedményeket. Európa jövője a szövetségesek  együttműködésétől függ. Az eszmei különbség nem akadályozhatja meg a nagyhatalmak együttműködését. A Times megállapítja, hogy az értekezlet megszakítása nem jelenti a szövetségesek közös politikájának csődjét. A békeszerződések megszövegezésében résztvevő hatalmak száma körül kialakult vita nem meddő szófecsérlés, mert nem mindegy, vajjon három nagyhatalom, nevezetesen az Egyesült Államok, a Szovjetúnió és Anglia, vagy pedig öt nagyhatalom, az előbbi hármon kívül Kína és Franciaország jut-e megállapodásra.

A moszkvai rádió – éppúgy, mint a londoni rádió – részletesen foglalkozik a külügyminiszteri értekezlet félbeszakadásával. A moszkvai rádió az fejtegette, hogy Molotov külügyi népbiztos a különböző nehézségek ellenére mindent megtett az értekezlet sikere érdekében. Határozott és konkrét javaslatokat tett, amelyek alkalmasak lettek volna arra, hogy az összes kérdéseket simán és barátságosan elintézzék. Indítványa értelmében az értekezleten elfogadott valamennyi javaslatról szóló jegyzőkönyvet minden esetben csak azok az államok írják alá, amelyek a szóban forgó esetben érdekelt államok. Az értekezleten résztvevő többi külügyminiszter azonban nem fogadta el Molotov javaslatát – mondotta a moszkvai rádió – és így a külügyminiszterek első ülésszaka anélkül ért véget, hogy bármilyen határozat megszülethetett volna.

A Reuter-iroda diplomáciai szerkesztője megállapítja, hogy nem kétséges, miszerint az értekezlet kudarcáról nagyon eltérő vélemények látnak majd napvilágot. Jelenleg két indok látszik helytállónak: 1. Véleménykülönbség a Szovjetúnió és a nyugati szövetségesek politikája között a Kelet-Európát érintő kérdésekkel kapcsolatban. 2. A szovjetküldöttség azon elhatározása, hogy leszűkíti a balkáni békerendezés megvitatásában résztvevő hatalmak számát.

Ugyanebben az értelemben nyilatkozott Byrnes amerikai külügyminiszter is a sajtóértekezleten. Szerinte bizonyos véleményekkel szemben a külügyminiszterek folytatni fogják munkájukat. Azokat a felfogásbeli különbségeket, amelyek a tanács munkájának elnapolására vezettek, becsületes nézeteltéréseknek nevezte. Éppúgy megoldhatók majd ezek a problémák, mint ahogy a tanács kísérletképpen már néhány kérdésben megegyezett. Byrnes az értekezlet megszakadásával kapcsolatban megállapította, hogy jelenleg eltérések vannak a berlini közlemény szövegének értelmezése körül. Az amerikai elnök és a brit miniszterelnök emlékezete szerint Potsdamban abban állapodtak meg, hogy Franciaország és Kína, jelen lesz a külügyminiszterek tanácsának minden vitájánál. Értesülése, szerint a francia vagy a kínai küldöttségek az angolszász álláspontot fogadják el. Sokkal jobb lenne ugyanis a békét kezdetben szilárd alapokra helyezni, mint rossz alapokon elindulni.

Molotov külügyi népbiztost a Reuter-Iroda diplomáciai munkatársa megkérte, hogy nyilatkozzék a külügyminiszteri értekezlet megszakításáról. Molotov azt a szovjet kívánságot, hogy Franciaországot és Kínát zárják ki a balkáni békeszerződések vitájából, arra az érvelésre alapította, hogy a külügyminiszteri tanácskozásokon meghozott döntés nem lehet kötelező érvényű. Molotov világosan kifejtette, hogy a tanács első ülésszakának félbeszakítása ellenére sem esik kétségbe a nagyhatalmak jövőbeni nemzetközi együttműködése felől.

A Washington Post hosszabb cikkben foglalkozik Magyarországgal, megállapítván, hogy Magyarország szavatosságot vállalt, hogy a választásokat szabadon tartják meg és a polgárjogok sérthetetlenségét biztosítják. Magyarországról jövő jelentések nagyrésze arról számol be, hogy a demokratikus elvek jobban érvényesülnek, mint a többi délkelet-európai államban. Ez a tény nem maradhat tanulság nélkül Románia és Bulgária részére – állapítja meg a Washington Post.